Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)

Vámbéry Rusztem: A Relegatio eredményei és büntetési rendszerünk reformja [135., 1898]

7

not okozott. Már 1886-ban mint a fegyházak felügyelőjének jelentéséből látjuk, a régi transportáltak közül már csak 205 volt Nyugati Ausztráliában, de ezek is évenkint 22,829 font sterlingbe kerültek Angliának.1

Francziaországban a transportáczió első nyomait a XVIII. század elején, 1719-ben találjuk, midőn a Missisipi torkolatánál az első gyarmatot alapították a tolvajok és bukott nők számára, a mi különben Manon Lescaut szentimentális történetéből eléggé köztudomású. A forradalmi törvényhozásé (1783 okt. 15-iki décret) az érdem, hogy a transportácziót, mint a bűntettes megváltásának eszközét akarta megvalósítani,1 2 «a fin, qu’il puisse arriver ä la vertu, par l’espérance d’arriver a l’hon- neur.» Az e törvény értelmében kimondott transportáczió minimális ideje nyolcz év volt. A Code (1810) 17. §■ a csak politikai bűncselekményekre szabta ki a deportácziót, még pedig életfogytiglan, de csak papíron, mert a kolóniákba vivő utat elzárták az angol hadihajók. Utóbbinak az ötlete I. Napóleontól eredt, de a megvalósítás III. Napóleonra maradt. Az 1854. máj. 30-iki törvény (1. és 2. §§.) rendeli el a transportácziót a tra- vaux forcés-ra ítélt bűntettesekre nézve, a deportácziót pedig a code pénal szerint fentartotta. A büntető kolóniák helyének megválasztását a törvény a végrehajtó hatalomra bízta s a gyarmatok közül csak Algírt zárta ki. A kormány kezdetben kizárólag Guyanába szállíttatta az elitélteket, bár a magas halálozási arányszám (32%) e gyarmatot a meglehetősen találó «guillotine séche» melléknévvel látta el. Csak kilencz év múlva (1863) alapították a második nagyobb telepet Uj-Kaledoniában, a hová a nyolcz éven alóli travaux forcés-ra Ítéltek szállíttattak.

Hogy minő eredményeket ért el a transportáczió, nem annyira az intézmény belső hibái, hanem a végrehajtás hiányai

1 Report of the directors of convict prisons 1885/86. 12. 1. — Aschrott szerint, ki Strafensystem und Ge fiingniss wesen in England czímü munkája 25-ik lapján az 1884/85-iki jelentést idézi forrásként, körülbelül 50-re rúgott e szám. Ez érthetetlen eltérést nem tudom megmagyarázni. Ma különben tudtommal már egy transportált sincs Ausztráliában.

2 Pierret: Transportation 1892. 2. 1. Bruyant: Étude sur la transp. 1889. 3. 1.

29