Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 15. kötet (134-142. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 15. (Budapest, 1899)
Róth Pál: A szavatossági kötelezettség törvényi szabályozása [134., 1898]
20 pinczérnek megőrzés végett adta át. (Bpesti tábla 1891 jan. 29. 1001. sz.) Habár az 1874. XVIII. tcz. határozatai a vasúti baleset által okozott halál vagy testi sértés iránti kártérítésre nézve a vasúti személyzetre is alkalmazandók, felperesnek keresete mégis elutasítandó volt : mert férje a per adatai szerint életét nem a fentidézett törvényczikben említett vasúti baleset folytán, hanem szolgálata teljesítése közben a mozdonyról saját vigyázatlanságából való leesése következtében vesztette el, és kimu- tattatott, hogy alperesi társaság oly intézkedést illetve mulasztást el nem követett, mely ezen szerencsétlen leesést előidézte volna: ennélfogva hiányoznak ama feltételek, melyek alatt felperes a neki az alperes által életbe léptetett nyugdíjintézetből már amúgy is kedvezményezetten kiszabott nyugbéren felül a fentidézett t. ez. alapján még további kárpótlást igényelhetne. (Curia 1889 : máj. 1. 7957. D. T. XXIII. 82) Az 1874 : XVIII. tcz. 7. §-a csakis a vaspályák által Magyarország területén okozott halál vagy testi sértések miatt indítandó kártérítési keresetek tekintetében, a dolog természeténél fogva hazai bíróságok közt szabályozza az illetőséget, minthogy pedig felperes néhai férjének megsérülése nem az ország területén történt, tehát alperes az idézett törvényre a bírói illetőség kérdésében eredménynyel nem hivatkozhatik; de minthogy felperes magyar alattvaló, alperesi társulat igazgatóságának pedig székhelye Magyarországon, illetve az eljárt kir. tszék területkörén is létezik, s ekként említett társulat a kereseti kártérítés tekintetében Magyarországon is perelhető; annál- fogva a peres felek közt felmerült peres kérdés elbírálása nem engedhető át más ország bíróságának és e végből felperes más országban leendő perindításra nem utasítható, illetőleg ezen peres ügy elbírálására a magyar bíróság, és pedig a társulat székhelyére való tekintettel az 1868 : L IV. tcz. 33. §-a alapján az eljáró bpesti tszéki bíróság ehetősége megállapítandó volt. (Budapesti tábla 1886. máj. 31. 23036. P. T. XIII. 24.) Ha ezek után a judikaturából merített tapasztalatainkat összefoglaljuk, akkor mindenekelőtt constatálnunk kell, hogy míg a külföldön, különösen Németországban évenkint számos szavatossági pert bírálnak el, nálunk a vonatkozó jogesetek (20
