Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
21 idebent nálunk liberalis kereskedelmi törvényünk alapján pri- vilegumokat élveznek, kihasználva viszonyainkat és pénzünket kiviszik. Mindenekelőtt kívánatos tehát, hogy kimondassák az új törvényben, hogy csak magyarországi értékpapírok fogadtassanak el biztosítékul a díjtartalékot illetőleg. Ez a főkérdése a dolognak; ezt akartam kiemelni; a részletekhez csak annyit, hogy az osztrákok nem állanak jogtalan alapon, és nem lehet föltételezni, hogy az osztrák minisztérium kibocsátotta volna a rendeletet, ha a törvényhozástól arra felhatalmazást nem nyert vonla, — hiszen Ausztriában a kormány a biztosító társáságokra való felügyeleti jogot kezéből soha ki nem adta és így ez alapon a regulativum ellen Magyar- ország föl nem léphet és a magyar társaságokra nézve kivételt, privilégiumot nem követelhet. A hiba a mi részünkről abban van, hogy a kormány nem fejlesztette a hazai intézményeket az átalakuló korviszonyoknak megfelelően, mert például a szabad kereskedelmi rendszer, mely 20 évvel ezelőtt irányadó volt, ma már a külföldön, főleg Németországban és Ausztriában félre van téve, s helyébe az állami gyámkodás és állami beavatkozás, illetve állami vezetés elve lépett és az egyes államokban a védvám-rendszerhez tértek vissza. Ha a külföldi államok ily állásponton vannak, mi a végin nem maradhatunk, mert különben izolálva leszünk. Ezek kiemelésével azt tartom, hogy nekünk is kell regula- tivumot, az osztrákokéhoz hasonló szabályzatot alkotnunk, mert ez a viszonosság követelménye. (Helyeslés.) 87