Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
Dr. Horváth János: T. Teljes-ülés! A főkérdése e thémának a két első felszólalás által nincs kimerítve. A hiba, hogy azon kedvezőtlen helyzet, melyet a két előbbi felszólaló úr jelzett, nálunk előállott a vám- és kereskedelmi szövetségben, illetőleg az ezt megalkotó törvényben van. Általános nézet, hogy egy állam se ad az ő területén levő idegeneknek — legyenek azok fizikai vagy jogi személyek — több és nagyobb kedvezményt, mint a mivel az ő polgárai bírnak. Ez az u. n. területi felségjog. Ez az a jogelv, a melynek alapján az osztrákok bennünket lefőztek; s a hiba, mely ezt lehetővé tette, az előbb említett törvényben, illetőleg abban rejlik, hogy az rosszul alkottatott meg vagyis nálunk nem nyert a viszonosságnak megfelelő alkalmazást. Nálunk, bár a közgazdasági kiegyezés már harmadszor van napirenden, abhoz a biztosítási ügy szempontjából még csak ma szólunk hozzá először, holott a többi részéhez az illető társaságok már hozzászólottak. — A közgazdasági kiegyezést nálunk eddig mindenki politikai kérdésnek tekintette, a mi ellen azonban határozottan tiltakoznunk kell. A politikai kérdések csak a pártpolitikát érintik, ez pedig életkérdés és gazdasági kérdés; melyet kötelességünk minden irányban a legalaposabban megvitatni. Igaz, hogy az osztrákok eljárása az általános jogi elveknek megfelel; de a viszonossággal ellenkezik. Nekünk azonban az osztrákok ellen védekeznünk kell; meg kell védeni társaságainkat egyrészt itthon, — mert itthon is elnyomnak bennünket, — másrészt Ausztriában is. Az a paritás, melyet 1867-ben létesítettek, nem létezik, 2* 85
