Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
9 Ezen körülmény fejti meg azon mindenesetre nevezetes tényt is, hogy a mig Szt-István II. könyve 51. fejezetének alap- gondolatát, Werbőczy I. E. 14. czímének 1. §-a egyenes kijelentése szerint is — a római eredetű Crimen laesae Majestatis képezi: addig I. Mátyás király I. Decretumának 2. czikkelyé- ben nemcsak az előbbivel alapfelfogásban ellentétes, származásra kiilömböző, és egyenesen a feudalismus alapeszméjéből származó Nota infidelitatis jut kifejezésre; sőt bogy annak esetei is, az angol«treason» (árulás — tehát «az árulás — a hűtlenség») «high-treason» és «petty treason»(kis árulás) eseteinek csaknem teljesen megfelelnek. Ez utóbbi szempont nyújtja azután azon kapocs magyarázatát is, mely például a törvény 5. pontjának az előzőktől természetére nézve oly messze eltérő és 14. §-ának — súlyosságára és egyszersmind bünösségi béltartalmára nézve az 1. pont alattival semmi arányban és látszólag semmi viszonylatban nem levő eseteit: az árulás — a hüte- lenség közös fogalmába egyesíti; az angol törvényhozást illetőleg mindazonáltal azon nevezetes módosítással, hogy az utóbbi és ehhez hasonló cselekményeket a kisebb rendű hűtlenség «— petty treason —» megjelölése alá foglalván, ezek büntetésére vonatkozólag is az igazságnak megfelelő külömbséget tett. jí^Pelmerül azonban és indokolt elintézést követel a kérdés: Miként jutott e törvény hazánkba? Mely útakon, mely közvetítések mellett lett az magyar törvénynyé ? Róbert Károly nem hozta azt hozzán(/wnert hisz már a bulla aurea híres záradéka tartalmazza a kitételt: «sine qua nota alicujus infidelitatis»-, továbbá a III. Endre által 1298-ban István mesterrel — ez- utóbbinak a király iránti hűségére vonatkozólag kötött, de épen ezért úgy történeti, valamint jogi szempontból is különösen érdekes egyezségben — «pacta», «pacciones», a «crimen lese majestatis» mellett a «maculam et contagionem perpetue infidelitatis» mint az előbbivel nemcsak azonos büntetés alá eső, de lényegben is azonos bűntett van megemlítve. Ellentmond egyébiránt annak, hogy az infidelitas bűntettével Róbert Károly helyettesítette volna a római crimen majestatis-t azon tény, hogy az ezen király által kiadott —• a Zách-nemzetség kiirtását rendelő oklevélben, Zách Feliczián büntette —- ellentétben a két Endre említett okiratával — «crimen laesae majestatis»-пак у
