Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Róth Pál: A magyar biztosító-társaságok jogi helyzete az osztrák új regulativummal szemben [126., 1897]
12 •egyletek tagsági díjak czimén a legcsekélyebb biztosítási díjt is törvényszék előtt perelhetnek. Utalok továbbá, hogy nálunk oly kiméletességgel járunk el az osztrák biztosító társaságokkal szemben, bogy bíróságaink expressis verbis kimondották, miszerint az osztrák társaságok a magyar üzlet után külön mérleget készíteni és a törvényszéknek bemutatni nem kötelesek. Utalok továbbá a Beck-féle biztosítási törvény-tervezetre, mely szerint az osztrák biztosító társaságok mindenben a magyar biztosító társaságokkal azonos szempont alá esnek és miután én ezen törvénytervezet megjelenése után felvetettem azon kérdést, vájjon a külföldi biztosító társaságokra vonatkozó határozmányok alkalmazandók-e az osztrák biztosító társaságokra nézve is — a tervező ur kijelentette, hogy az érvényben levő kereskedelmi és vámszerződés értelmében azok az osztrák biztosító társaságokra nézve nem vonatkozhatnak. Mindezeket nem azért hozom fel, mintha üdvösnek vagy kívánatosnak tartanám, hogy az osztrák biztosító társaságokkal szemben szigorúbb rendszabályokhoz nyúljunk, hanem azért, hogy bebizonyítsam, miszerint a jelenlegi jogállapot mellett Ausztria-Magyarország közt paritásról szó nem lehet, pedig ennek megállapítása képezné a kereskedelmi és vámszerződés feladatát. A jelenlegi jogállapot mellett az osztrák társaságok határozott előnyben vannak a magyar társaságok felett, a mi prosperitásukat megkönyíti és mindinkább emelni fogja — a magyar társaságok rovására. De még nagyobb baj ennél, hogy a külföldön és most Ausztriában megszorított rendszabályok folytán a külföldi és esztrák biztosító társaságok a magyar üzletet a legnagyobb in tensi vitással fogják művelni és ekép a magyar társaságok létezését megnehezíteni. A jelenleg dívó politikai felfogás szerint a hazafiság mértékét az képezi, vájjon a quota emelesét elfogadjuk-e, vagy sem ? pedig ennél sokkal fontosabb kérdés, hogy az újonnan megkötendő kereskedelmi és vámszerződésnél a a magyar érdekeket kellőkép biztosítsuk. A most fejtegetett joganyagra nézve a magyar kormány 78
