Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Szakolczai Árpád: Magyarország szocziális törvényhozása [125., 1897]
6 hozásának organismusában és ezen eszmék tovább fejlesztése megfelel-e Magyarország törvényhozása szellemének. A feleletet megadja a törvények gyűjteménye igenlő értelemben. Magyarország keresztény államisága első éveiben ezen eszmék természetesen csak a vallással kapcsolatban jelentkezhetnek. Szent István rendeletének második könyve törvénybe iktatja a vasárnapi munkaszünetet. 24. fejezete pedig a támogatásra leginkább szorulók védelme felett rendelkezik, intézkedvén az özvegyek és árvák különös védelméről. Kálmán király II. könyvének 2. fejezetében védelmébe veszi a tudatlan népet a kölcsönök megkötése tekintetében és annak érvényességét bizonyos formalismusokhoz köti. II. András király az udvarbeli emberek főnemes és nemeseknek meghagyja, hogy azok bárhová úgy menjenek, hogy a- szegények általuk ne nyomassanak vagy ne fosztogattassanak. A lovászok, kutyahordók ne merjenek megszállani a szolgálat- tevők majorságaiban stb. A jobbágy, ki Szt. István korában alig bír több joggal, mint a rabszolga, lassankint kiemelkedik ezen helyzetéből és már Zsigmond király alatt szabad költözködéssel bír, sőt ezen joga valóságos socialis törvénynyel biztosíttatik, kimondatván: «hogy bármely jobbág}' ura azon tartozásokat, melyek iránt jobbágya valamely időben elmarasztaltatott egy hónap eltelése előtt be nem hajtaná, akkor jobbágya ilyen bírságait a mondott holnap elmúltával meg ne vehesse és azon jobbágyot vissza ne tarthassa, hanem azok menten maradhassanak és átköltözéssel bírjanak. Nem lehet czélunk ezen felolvasás keretében a jobbágyság socialis helyzetének tárgyalása Szt. Istvántól egész 1848-ig, ezen kérdések a közjogász tollára valók, egy azonban kétségtelen : hogy, egyes reactionarius korszakok kivételével, a jobbágy anyagi érdekeinek megóvására annyi és oly üdvös intézkedések sehol sem tétettek, mint hazánkban. A nélkül, hogy azok bővebbi ismertetésébe bocsátkoznék, elemlítem az 1848. törvényczikkeket, melyek a modern Magyar- ország alapját képezik. 54