Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
43 mellőzhető. Az ily okirat — mondja a törvény — nem okirat, hanem semmis és hatálytalan irás. A mi semmis, annak nem lehet hatálya, azt semmisnek köteles tekinteni mindenik hatóság, mindenik bíróság; annak értéket, jogi existentiát egy pillanatra sem adhat a biró. Épen igy áll a dolog, vagy még inkább erősbödik e következtetés az 1715 :16. tcz. szempontjából. Ezen törvény kivételesen hatályt tulajdonít a kérdéses szerződéseknek az esetben, ha azok királyi engedélylyel elláttatnak. A feltétel tehát, a melyhez ily esetben a szerződés, az okirat jogi léte kötve van : a királyi engedély. Ha tehát az egyház, vagy püspökség, pré- postság, avagy szerzet részére, olyan irat alapján kéretik a tulajdonjog bekeblezése, mely ily királyi dispensatioval nincs ellátva: ez nem lévén okirat a törvény értelmében, arra — mint a törvény által követelt feltételeknek meg nem felelő semmis tárgyra — a telekkönyvi hatóság a tulajdonjogi bekebelezést a törvény értelmében nem rendelheti el; mert az elrendelés esetében jogi létet adna oly tárgynak, a melyet jogi lét nélkülinek, értéktelennek, semmisnek mondott ki az alkotmányjogi törvény. Tisztelt tagtársaink közül többen, s maga az előadó úr is, nagy tanulmányú előadásában tüzetesebben foglalkozott a telekkönyvi rendelet 69-ik §-ával, annak tartalmát akként magyarázva, hogy azon szakasz speciálisán megjelölt esetei közé beférjen az egyházi birtokszerzés bekebelezésének tilalma is. En azt hiszem, hogy e czél a szavak interpretatiójának semmiféle művészetével nem érhető el. A mit e szakasz tartalmaz, az esetek, a melyek, mint a bekebelezés és előjegyzés megtagadásának esetei, ebben egyenként és külön megjelöltetnek : mindez magánjogi, és hátterét a magánjog rendelkezései képezik, melyek szerint ily esetekben érvényes jogügylet nem jöhet létre. És minthogy érvénytelen jogügyletnek nem lehet jógi hatálya: tehát, csupán ezen szabálynak további corrollariumát mondja ki a rendelet 69. §-a, midőn az ily okiratok bekebelezését megtiltja. Ámde a mi esetünkről itt nincs szó; a mi tárgyunk nem fordul elő a magánjogban, az egyházi amortisatio nem lévén magánjogi alakítás, magánjogi fogalom, az erre vonatkozó rendelkezések nem is tartoznak a magánjog feladatainak körébe. Az erre 43
