Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
4 színre, és újabb világításban, új oldalról igazoltnak, bizonyítottnak mutatják a tételt, mely a több oldalról való világítás következtében, meggyöngíthetetlen meggyőződéssé erősödik, és végre benső lényünknek eszmetartalmával mintegy teljesen azonosul. / Es tisztelt teljes ülés, habár az előző napok fényes eredménye után bizonyos fokú elbizottság kívántatik azon hithez, hogy e vitába új — különösen, hogy momentuosus új szempontokat hozhatnék önök megítélése elé; én — e tudományos testületnek seniora — mégis azt merem hinni, hogy részemre is maradt még fenn az illustrálásnak oly eleme, melyre a figyelmeket irányozni hasznos és szükséges. Én ugyanis a kérdést mindenekelőtt általános, kortörténelmi viszonyában akarom vizsgálat tárgyává tenni, s úgy az ősiségnek, valamint a hollkéznek az általános európai áramlattal való összefüggését veszem kiindulási pontul. De fel fogva a fonalat ezen intézmények keletkezésénél, kisérni akarom azokat — a mi régi jogrendünkbe való benyulásukig, tárgy és idő szerint kimutatva azok meghonosítását, és meghonosításuknak egymástól — az időt illetőleg távolállását. Mert habár kétségtelen, hogy az ugyanegy kultur-időszakban, különböző országokban fennálló azonos intézmények, főkép pedig az azok felett uralkodó és azokat létrehozó eszmék között nem áll fenn a physicai élet causalitásának szükségszerűségi törvénye, de annyi mégis bizonyos, és az emberiség fejlődésének örök törvényeiben találja bizonyítását: hogy a szellemek egymásra hatása és visszahatása egymástól távol eső területeket eszmékben, felfogásban, törekvésekben és intézményekben egyesít, s ez által a legkülönbözőbb népeket egy bizonyos kor egységes civilisa- tiójának alkatelemévó minősíti. De másrészről épen oly históriai igazság az is, hogy a saját korából való kiemelkedés — ha eszmeileg nem is képzelhetetlen — de a nagy és tartós történelmi alakulatokban valódi tényezőnek ép oly kevéssé mutatkozik, a mint a physikai világban elégséges ok nélküli okozatot nem ismernek a természet törvényei. Vizsgálódásom tárgyává kívánom továbbá tenni a kérdést a jog osztályozása szempontjából; míg végre az előttem szólott tisztelt tagtársak fejtegetései következtében nem hagy4
