Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)
Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]
20 donos által szerzett vagyonra nézve — erről akként intézkedik : hogy a — «Jfaer editas emititia nulli haeredi conferatur», azaz : hogy a vett — a szerzett javak felett, a szerző szabadon vógren- delkezhetik. Mint láttuk, az ősiség Kálmán törvényével hozatott be hazánkba először; de minthogy a duzzadó hatalomvágy békétlen- kedő ösztönének nem tetszett az egyéni önkényt — talán még inkább az egyéni büszkeséget sértő korlátozás: a nemesség folyton támadást intézett az ötét feszélyező törvény ellen, s midőn sikerült neki a gyönge II. Andrást hatalma alá keríteni, — ellentétben Kálmán törvényével — kieszközölte, hogy a figyermek nélküli nemes, halála esetére, vagyonáról ismét szabad rendelkezési jogot nyert. Igen valószínű azonban, hogy azon 130 év alatt, mely e törvény meghozatalától Nagy Lajos trónra léptéig lefolyt, sok előbb hatalmas nemes családnak tönkrejutása és elpusztulása, fényének és nyomatékának elenyeszése bírta reá a nemességet, egyéni önkénynek alárendelésére egy magasabb szempont kényszere alá; és a hatalmas nemzetségek megsemmisülését eredményező szabad rendelkezési jog feladásával, az ősi vagyonban a nemzetség öröklési jogának állandó biztosítására. De a királynak is érdekében állott megakadályozni a nemesség további elszegényedését. Az ország hadi ereje ugyanis — a feudalismustól csak kevéssé különböző banderialis rendszerre lévén alapítva: ezen rendszer erős és gazdag nemesség létezését tette szükségessé, mely képes haderőt gyűjteni a király zászlója alá, illetőleg a király zászlója melle', azt kellően felszerelni, fentartani, és háború esetén a királyi hadak győzelmi esélyét fokozni. Azon processusig — mely Franczia- országban XI. Lajos uralkodása alatt vette kezdetét, s melynek kiindulási pontját és alapfeltételét egy állandó királyi haderő fentartása képezte, melylyel a tülcsapongó nemeseknek ártalmassá vált hatalmaskodását leszorítani lehessen — ezen pocessusig Magyarország még nem jutott el. Nagy Lajosnak tehát szüksége volt arra, hogy a nemesség fényében és gazdagságában keresse hadi erejének — ez időben legfőbb tényezőjét. De épen ezen tény mutatja: hogy a nagy király kérdéses törvénye a legtávolabbról sem ezélozta a holtkéz behozatalát. 20
