Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 14. kötet (124-133. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 14. (Budapest, 1898)

Csemegi Károly: Az egyházi holtkéz a magyar törvények szerint [124., 1897]

16 Erbfolge herrschend ist, wird am besten so ausgedrückt paterna paternis, materna maternis, » Mint láttuk fentebb, egy különös sajátszerű örökösödési rend említtetik az úgynevezett propre-re vonatkozólag. Ezzel ki van fejezve egyúttal, hogy egy másnemű birtoknak — a «propre» alá nem esőnek és ezt illetőleg egy más örökösödési rendnek is kellett fennállania. És tényleg úgy is volt; sőt mind­két örökösödési rendet lényeges mozzanataiban megállapítva és szabályozva találjuk a Párisi (Coutumes) szokásjogokban. Ezen coutume tartalmát a következőkben ismerteti Gans Eduard : «Die propre naissants (keletkező tulajdon) sind Erwer­bungen -— aquets — welche von dem Vater oder dc'r Mutter gemacht worden sind, und. welche daher erst in der Person des Sohnes, sei es unmittelbar, sei es durch das Organ der Brüder oder Schwestern neigen» werden. Azaz : A birtok annak tulajdo­nában, a ki azt szerezte «keletkező» — vagyis «szerzett va­gyont» —«aquest aquisitumot» — képezett; s csak annak kezében vált «ancienpropre»-ré, régi — mondjuk — ősi vagyonná, a ki azt atyjától vagy anyjától akár egyenesen, akár pedig fivére, ille­tőleg nővére után örökölte. A párisi Coutume-ről folytatja a nevezett író : «Was aber die «ancientpropres» betrifft, so wird es hier immer darauf ankommen, wer der nächste in der Linie ist von den die Erwerbung kommt.» (Agiság.) Kiemeltem különösen a párisi szokásjogot, mert erről mondja Gans, hogy a többiek lényegben megegyeztek vele ; és Valette is állítja, hogy «ámbár hatvan és néhány tartományi és helyi szokásjog volt hatályban, mégis elismertetett egy álta­lános szokásjognak létezése, melynek sarkletételei valamennyi­ben fel voltak találhatók, úgy hogy csakis a lényegtelen részle­tekre vonatkozólag volt azok között eltérés.» És most vizsgáljuk a felvetett szempontból a régi Angol örökösödési rendszert. Első Henrik angol király — a ki 1100—1135-ik év között uralkodott, azt mondja törvényében: 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom