Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]
35 mennyiben az örökös nélkül elhalok jogát, bármely javaikról végintézetileg intézkedni, tiszteletben kívánta tartani. Voltak tehát minden időben ingatlanok Magyarországon — tudjuk ezt az örökvallásokból is, a melyekre az ősiség korlátái nem terjedtek ki, s a melyekkel a tulajdonos szabadon rendelkezhetett, különösen ha nem léteztek közös vérek, vagy kihalt a nemzetség s a birtok nem adományi volt, illetőleg a fiscus nem tudta kimutatni a jószág adományi természetét. Már most az a kérdés, váljon praxisunk megengedte-e azt, hogy ily ingatlanokat 1498 után is bírhasson a holtkéz. Határozottan nem engedte meg; ha pl. valamely nemzetség kihalt és nem a fiscusra liáramlás, hanem caducitás esete állott volna elő, a mit az utolsó birtokos akként került ki, hogy a törvény alapján szabadon rendelkezett ingatlanáról; a holtkéz nem nyerhette meg ezen ingatlanokat sem. Az 1351. és 1498. törvények közt az a különbség is van, hogy amott nemesi birtokokról van szó, itt pedig az összes regnicolák birtokairól. — Persze ezen törvényeknél országgyűlési naplók nem állanak rendelkezésünkre, s azért nehéz összefüggésük és a törvényhozási indokok tekintetében is eligazodni, mert különböző időkben, különböző társadalmi és politikai viszonyok közt a kornak különböző szükségletei és felfogása által vezéreltetve jöttek a holtkézi törvények létre, a melyek egyik korban egyik, másik korban másféle érdekeket kívántak megvédeni. Pl. Német- és Francziaországban már Nagy-Károly alatt alkottatott holtkézi törvény, és Ájtatos Lajos alatt újra kimondatik, hogy nem szabad az egyházi cor- porátioknak végrendeletből javakat elfogadni. Miért? mert a családok megrontását idézte elő. Ilyen törvényt hoz a Hohenstaufi első Fridrik a 12. században, általában tiltván egyházi személyeknek birtokok szerzését. II. Hohenstaufi Frigyes alatt szintén hozatik ilyféle törvény, de ennek indoka már a hűbériség; t. i. ott, hasonlóan a mi viszonyainkhoz Nagy Lajos törvénye előtt, igen sok ingatlant kaptak az egyházi személyek, de a hűbéri kötelességeket teljesíteni nem akarták. — Hasonló okból jött létre nálunk az 1542. törvény, mely a városoknak megtiltja az ingatlan nemesi javak szerzését; mert a hadviselési kötelezettségek nem teljesítése miatt a hadi intézmény szenved sérelmet. 127 3*
