Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Dárday Sándor: Az alapítványok iránti felügyeleti jogkör szabályozása [118., 1897]
u ennélfogva jogában áll az iskolai vagyon állásáról, mikénti elhelyezéséről és kezeléséről időnként hiteles kimutatást kívánni. Külön törzskönyvek csakugyan vezettetnek a középiskolai alapítványokról a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségében. azonban daczára annak, hogy az idézett 48. §. első bekezdése szerint ezen felügyeleti jogkör a vallás és közoktatás- ügyi minisztert a közvetlen vezetése alatt nem álló középiskolákra, tehát a hitfelekezetiekre nézve megilleti, — azon törzskönyvek adatai a protestáns és az autonom nemzetiségi egyházfelekezetek által fentartott középiskolák alapítványait nem foglalják magukban, a mi pedig a törvény fentebbi rendelkezése folytán kivihető lenne, eltekintve attól, hogy részesülhet- nek-e állami segélyben vagy sem. Külön törzskönyvek vezettetnek még a vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségében az egyházi czélú alapítványokról is. Ezek azonban valószínűleg csak a folytatását képezik a régi időkből származó és a helytartótanácstól átvett törzskönyveknek. Az egyházi czélú alapítványoknak (pl. misealapítványok) bejelentése ugyanis II. József császár fentemlített rendelkezése korától elhanyagoltatván, meg sem kisértetett újabb időben azoknak összeírása vagy nyilvántartása. Ép ily módon hatályát vesztette az akatholikus alapítványok nyilvántartása s így leghiányosabbnak tekinthetjük az egyházi czélú alapítványokról vezetett törzskönyveket. A fennálló gyakorlat szerint csak azon egyházak, papnöveldék stb. vagyoni állapotáról vezettetik nyilvántartás, melyek állami segélyben részesülnek s ezért elszámolással tartoznak. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium számvevőségének III., IV. és V. osztályában vezetett ezen törzskönyvek mellett, melyek kizárólag az iskolai és egyházi czélú alapítványokra szorítkoznak, az egyéb alapítványok felügyelete legnagyobb részben a belügyminiszter jogkörébe tartozik. Nevezetesen a megyék háztartásáról szóló 1888. évi XV. t.-cz. 15. §-a intézkedik azon alapítványok iránt, melyek a törvényhatóságok kezelése alatt állanak és kivételes megszorító intézkedést tartalmaz ugyanezen törvényczikk 8. §-nak második bekezdése a megyeház alap iránt. E törvény rendelkezése folytán a megyék által kezelt összes alapítványokról 1884. évben egy fökimutatás szer- kesztetett és a belügyminiszter legfőbb felügyeleti jogát akkép 70
