Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Horváth János: A strike mint erőhatalom [117., 1897]
Az a kérdés, vájjon a strike, mint erőhatalom, szerepelhet-e a jogi és gazdasági életben, — az 1894. évi asztalos strike-ok idejében merült fel, midőn egyik budapesti asztalos-mester szállítási kötelezettségének a strikeolók ellenállása miatt nem bírt megfelelni, a mennyiben munkáját sem Budapesten, sem a vidéken, sem Becsben az asztalosok munkásai el nem készítették. A dolog azonban perre nem került, mert a felek kiegyeztek.* Előfordult ez a kérdés azután az 1895. évben is az új parlamenti palota építkezése körül, midőn a kőfaragó-segédek hét hétig tartott strikeja következtében a vállalkozó a kőfaragó munkálatokat a kikötött időre be nem fejezhette. De per ebből sem keletkezett s így tudtommal a kérdés judikaturánkban sem újabban, sem régebben nem nyert megoldást. Ily előzmények után került a kérdés az 1896. évi ipartestületi és azután az országos ipari kongresszus napirendjére. A kérdést én adtam elő. Minthogy azonban előadásomhoz és kifejtett nézetemhez ott sem jogi, sem közgazdasági szempontból senki hozzá nem szólt s így a kérdés megvitatás nélkül maradt, ennélfogva, de a kongresszus megbízása következtében is, a kérdést bátor voltam e helyen is fölvetni és annak tárgyát a következőkben ismertetni: Az erőhatalom elméletileg a jogügyletek érvénytelenségének tanához tartozik. Az érvénytelen jogügyletek vagy semmisek, vagy megdönthetők. Semmis a jogügylet, ha ennek semmi hatása sincs és úgy tekintendő, mintha meg sem köttetett volna. Ellenben erőhatalom miatt a jogügyletek megdönthetők és a szerződések felbonthatók; mert a kötelezettség teljesítésének lehetetlensége áll be. Ha most már az erőhatalom (vis major) fogalmát akarjuk * L. e tárgyban «Iparügyek» czimü szaklapom 1894. évfolyamának XVII. számában a 192. oldalon levő 502. számú véleményt, mely a felek kibékülésének alapjául szolgált. 39 1*
