Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
azért nem említi Hármaskönyvében a holtkézi törvényeket, mert azokat a jogszokás hatályon kívül helyezte —a jogszokás, midőn az 1498 : LY. és LXY. t.-ez. rendelkeztek volt expressis verbis a holtkézről, Werbőczy Hármaskönyve pedig 1514-ben szen- tesíttetett. «He a Hazának Fő Törvényszékei — úgymond a névtelen szerző — melyeknek színe előtt ezen időkből több ezer jószágos levelek megfordultak, s kemény vizsgálat alá vétettek, — azt ítélték, hogy ezen törvények az ellenkező szokás által erejükből kivétettek. És pedig már Werbőczy idejében; a mit azon egyetlenegy környülállás is kétségtelenné tesz, hogy jóllehet ő csak tiz esztendővel írta későbben a maga derék munkáját, mintsem a fenn említett törvények hozattak, és mégis az Egyházi Kendeket mind a nemességre, mind a jószágra nézve egészen egyenlőknek mondja a Világi Kendekkel» (83. 1.). A kir. Curia is, az 1895 : XLIII. t.-cz. megalkotását követő harmadik hónapban a változott viszonyoknál fogva elavultaknak, a mai társadalmi renddel össze nem férőknek és hatályon kívül levőknek mondja a holtkézi törvényeket! Azon voltam, hogy —- a mennyire az egy rövid előadás keretében lehetséges — at. teljes-üléssel megismertessem mindama hazai jogforrásokat, történelmi adatokat, a melyek a holtkézi törvényekre vonatkoznak. E források alapján már most Önök éppen úgy megítélhetik, mint én, vájjon a kir. Curiá- nak 63. számú döntvényében kimondott az az elv, hogy a boltkézről szóló törvények elavulás folytán nincsenek hatályban — megáll-e vagy sem. Örvendeni fogok, ha t. tagtársaim előadásomat arra fogják méltatni, hogy állításaimat beható bírálat tárgyává téve, azon nézetemhez fognak csatlakozni, hogy legfőbb bíróságunk döntése jogi tévedésen alapul; de készséggel meg fogok hajolni azon bizonyítékok előtt, a melyek újabb és behatóbb érvek segítségével, az én felfogásom helytelenségét és a kir. Curia álláspontjának jogosságát fogják igazolni. (Élénk éljenzés és taps.)