Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
sation municipale», melynek 70. ez. szerint: «Le conseil municipale est toujours appelé á donner son avis sur les objets suivants:-----------50 . . . les autorisations d’acquérir, d’aliéner, d’emprunter, d’échanger, de plaider ou de transiger demandées par les mémes établissements (t. i. des cultes, dönt les ministres sont salariés par Г Etat) l’acceptation des dons et legs, qui lern- sont faits». A külföldi jogokra való utalás kétségtelenné teszi, hogy a holtkézi törvények egyrészről nem a katholikus egyház, mint ilyen ellen irányulnak, mert a legkatholikusabb államokban is érvényben vannak, első nyomaik pedig a liitbuzgóság mintaszerű évszázadaiban, az egyház legnagyobb hatalmának idejében, a keresztes háborúk korszakában találhatók fel; mert továbbá a holtkézi törvények — noha oly időben keletkeztek, midőn a katholikus vallás volt az európai államokban (Oroszország kivételével) az egyedüli keresztény vallás, észszerűen tehát csak a katholikus egyház ellen irányulhattak —- ez időszerint minden egyházi testület, sőt minden jogi személy szerzésére is kiterjesztvék; másrészről pedig kiviláglik e törvényekből, hogy azok nem a jogegyenlőtlenség folyományai, hanem a modern jogegyenlőség elvevei igenis összhangba hozhatók, mert hiszen épen azon államokban alkalmazzák e törvényeket a legszigorúbban, a hol a jogegyenlőség a társadalom minden osztálya és az állam minden intézménye tekintetében leggyökeresebben van megvalósítva. A fontiekből azonban az is kiviláglik, hogy a kir. Curia döntvényének megokolásában az a rész, a mely a holtkézi törvényeket az 1848 : XX. t.-cz. 2. §-ában kimondott egyenlőségi és viszonossági elvvel véli ellentétben állóknak, e törvényszakasz lényegének téves magyarázatán sarkall. Mert az egyenlőség és viszonosság declarátiója éppen azért volt szükséges, mivel a katholikus egyháznak a bevett többi egyházzal szemben több joga, kiválóbb állami jelentősége volt. Az egyenlőség és viszonosság tehát a dolog természeténél fogva csak azt jelenthette, hogy ezentúl minden bevett felekezet egyenlő és viszonos jogokkal fog birni az eddigelé a legnagyobb kedvezményekkel biró rom. kath. egyházzal; de természetes, hogy az egyenlőség és viszonosság magában foglalja az egyenlőséget a kath. egyház tekintetest 24
