Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
21 vou Grundstücken an geistliche oder weltliche Corporationen mehrere Lelms- und andere öffentliche Verpflichtungen litten». Ugyancsak Walter constatálja, hogy 1580-ban Oroszországban is alkottak ilyen törvényt és hogy Angliában III. Henrik óta (1225) III. Györgyig (43. Georg III. с. 108. §. 1., 2., 4.) számos holtkézi törvényt alkottak. Phillips (Lehrbuch des Kirchenrechts, 3. kiad., 1881, 466. 1.) szintén fennállóknak mondja a holtkézi törvényeket, a következőket mondván: «Die mancherlei Vorzüge, welche die Kirche in Betreff ihrer Güter genoss, sind in neuerer Zeit meistens aufgehoben worden. Ueberhaupt bildete sich die Vorstellung aus, dass der Erwerb vieler Güter durch die, wie man sie nannte, «todteHand» der Kirche für die menschliche Gesellschaft nachtheilig sei. Auf dieser Ansicht beruhen die seit dem 13. Jahrhunderte häufig vorkommenden Amortisationsgesetze, welche den Gütererwerb seitens der Kirche an mancherlei Beschränkungen, insbesondere an die Genehmigung des Staates knüpfen». Mindezen katholikus egyházjogi írók hangsúlyozzák, hogy Ausztriában az 1855. concordatum 29. czikkének rendelkezése folytán a holtkézi törvények hatályukat vesztették, de Magyar- országról meg nem emlékeznek. Ha pedig úgy vélnék, hogy a concordatum Magyarországra is hatályos volt és így szűntek meg nálunk is a holtkézi törvények: úgy az a contrario okoskodással kétségtelenné válnék, hogy a nálunk hatályban nem volt concordatum nem is szüntethette meg a magyar amortisationa- lis törvények érvényét és így azok a mai napig megtartották hatályukat. Egyébként az a kérdés, vájjon az osztrák amortisa- tionalis törvények hatályban vannak-e vagy sem: Ausztria jogászai között vitás. Az egyik részük abból indul ki, hogy mivel a kath. egyház külső jogviszonyait szabályozó 1874 máj. 7. törvény a concordatumot kihirdető 1855 nov. 5. ny. parancsot egyszerűen hatályon kívül helyezi, a nélkül, hogy helyébe más rendelkezést alkotott volna, főképen pedig azért, mert a telekkönyvi rendtartás sem tartalmaz megszorító intézkedéseket az egyházaknak ingatlan szerzési képessége tekintetében : a holt- kezi törvényeknek már nincs hatályuk. így különösen Stubenrauch (Commentar z. Őst. alig. bürg. Gesetzb., 6. kiad., 1892. I. k., 439. 1., 1. jegyzet) arra utal, hogy az 1867 decz. 21-diki 21
