Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]

1!) állóknak tekintik a holtkézi törvényeket Zlinszky Imre («A ma­gyar magánjog mai érvényében«, 4. kiad., 1891, 736. 1.) és Kern Tivadar («A magyar öröklési jog mai érvényében«, I. k., 26.1.),a ki úgy tartja,hogy az 1848: XV. tvcz.-nek az egyes egy­házi személyekre vonatkozó birtokszerzési tilalma nem egyez­tethető össze a jogegyenlőséggel, miért is ama törvénynek eme részét hatását vesztettnek véli. Kőnek Sándor «Egyházjogtan kézikönyve» czímti művében (VII. kiad., 1894, 210., 211. 1.) önmagával ellenmondóan nyilat­kozik a kérdésről, mondván: «Az alkotmányos közjogi élet ha­zánkban megnyíltával a concordatumnak tényleges alkalmazása is megszűnvén, az előbbi állapót újra feléledt, mely szerint egy­házak és egyházi személyek .. . újakat különös kir. engedély és jóváhagyás nélkül nem szerezhetnek, miután a holtkézről szóló törvények értelmében nem szabad az egyháznak világi jószágot adni, hagyni, eladni vagy bármiképen elidegeníteni, hacsak kü­lönös esetekben ő felsége felmentést nem adott volna.» «Mai nap a birtokszerzést tiltó törvények joghatálya megszűntnek te­kintendő, mit a gyakorlat (ezt Kőnek nem bizonyítja) és a legf. itélőszék 1869 szept. 3-án 1506. sz. a. hozott következő hatá­rozata: «Az egyháziak és szerzetesek ingatlanra vonatkozó szer­zési képessége bírói határozatilag megállapíttatik. A szerzési okmány — adásvevési szerződés — a bekeblezésre telekkönyvi - leg rendelt kellékekkel ellátva lévén, a tulajdonjog bekeblezése meg nem tagadtathatik. Ezen telekkönyvi jogintézmény ellené­ben az ősi lex amortisationis szabálya ez úton jogi vizsgálat és megítélés kiindulási pontjául nem szolgálhat» — igazol.* Kőnek tévedése — mint azt dr. Keiner János már 1891-ben, a Daempf monographiájának a Jogtudományi Közlönyben (1891. * Az eme határozatnak alapul szolgáló esetben — mint azt a Jogtud. Szemle 1869. évifoly. 373. s köv. lapja közli — a Domonkos-rend szt-már- toni perjele, Edl Albert Blass Ferencztől 8000 írtért megvett házra nézve kérte a tulajdonjog bekeblezését a kőszegi városi törvényszéktől, mely a bekeblezést megtagadta. A kir. Curia a két alsóbiróság végzését meg­változtatva, a bekeblezést a Domonkos-rend javára elrendelte: «Mert az adásvevési szerződés a bekeblezésre megkivántató minden törvényes kel­lékekkel el van látva ; annak megítélése pedig, vájjon a szerző Domonkos­rend birtokképes-e ? nem ezen útra tartozik». 19 2*

Next

/
Oldalképek
Tartalom