Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)

A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]

31

dése — tehát esküje ellenére mint önnön Ítéletét mondaná ki azt, a mi épen ellentéte az ő megítélésének. Következnék az, hogy törvénynek mondaná ki, a miről tudja, hogy nem törvény; igazságnak azt, a miről tudja, hogy nem igazság, hanem egy sajnos véletlen, egy tévedés eredménye.

Ily kényszer alá nem helyezi a mi alaptörvényünk a biró lelkiismeretét; ily veszélyeknek nem teszi ki az állam jog- biztonságát, sem a polgárok szabadságát s más jogos érdekeit.

Helyesen tette a felszólaló úr, hogy e tant visszautasította. Ezen tan nem foglalhat helyet egy alkotmányos állam jogrendszerében. Angliáról szokták mondani, hogy ott a biró kötve van a prsejuicatumokhoz. Ez nem áll; ez egyike azon számtalan tévedéseknek, a melyeket a vizsgálat nélküli ráhagyás máeok után ismételni szokott. A számtalan ellenkező közül felhozok egyet:«Case is not law» — azesetnem törvény—mondta Pratt Chief Justice, a későbbi: Lord Chancellor Camden, a nagy nevezetességűvé lett Wilkes elleni perben —• elutasítva az élőbbem esetekben hozott Ítéleteknek az ő törvényismeretével ellenkező tételeit.

Azt pedig Anglia jogtörténete tanúsítja, hogy kevés biró van e nevezetes ország biráinak fényes sorában, a ki ítéleteivel annyira hozzájárult volna hazája szabadságának és jogának megoltalmazásához és biztosításához, mint Lord Camden.

Ezeket megjegyezve, az ülést bezárom. — (Élénk éljenzés.)

Csemegi Károly záró előadását l. a 124. füzetben.

J65