Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
Csemegi Károly elnök: T. Teljes-ülés! Azt hiszem, hogy a kérdés még nincs kimerítve. Ma is ép úgy, mint az előző napokban, egyletünk tudományos színvonalának magaslatán állott a discussio. Számos kérdés vonatott be a vita, a megvilágítás a czáfolás vagy megerősítés körébe ; de kétségtelenül maradtak még fenn szempontok, melyek a fátyolnak további fellebbentését, a homálynak teljes eloszlatását igénylik. Talán magam is bátor leszek egy-egy szempontra rámutatni, talán én is bátorságot veendek magamnak ezen — a középkor jogi felfogásával és intézményeivel kapcsolatos tárgyban, a tisztelt egylet figyelmét igénybe venni. Most egyelőre egy — a vita tárgyát illetőleg mellékes — de magában véve is nagyfontosságu és nagy horderejű kérdésre vonatkozólag hívom fel a tisztelt teljes ülés tagjainak figyelmét. Kobler tisztelt tagtársunk, foglalkozván a Curia kérdéses döntvényével : megemlítette, hogy nézete szerint az nem kötelezi az ellenkező jogi meggyőződésben levő alsóbiróságot. Bégen volt tisztelt teljes-ülés, midőn néhai Vaykay Károly úrral, a kir. tábla nagytekintélyű elnökével folytatott polémiámban ugyanezen kérdéssel kellett foglalkoznom. Ez a — csaknem történeti nevezetességű u. n. csirkeperben volt, a melyben a kir. Curia teljes ülése kimondotta, hogy a laksértés vétségével elkövetett lopás kihágása (k. b. t. k. 126 §.) concursus ideális-1 képez. Vajkay barátom azon nézetben volt, hogy a cselekmény egységes cselekményt képez, s nem állapít meg egyáltalán bűnhalmazatot; ezen álláspontjából kifolyólag, felvetette a kérdést: hogy mit tegyen már most a Curia plenáris határozatával 163
