Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
Márkus Dezső: A holtkézi törvények Magyarországon [116., 1897]
17 A többi jogi személyre nézve érvényes amortisationalis törvények vitatása tehát nem tartozhatik a szóban forgó kérdés keretébe, mert ha szükségesek is azok tekintetében bizonyos korlátozások, azok mindenképen más szempont alá esnek, mint a szó igaz értelmében bolt kezet képező egyház. Legyen szabad már most a jogirodalom és az újabb jogfejlődés szempontjából venni vizsgálat alá a kir. Curia döntvényét és annak megokolását. Jogi íróink közül egyetlen egy sem hozza összeköttetésbe az amortisationalis törvényeket az ősiséggel. íme nehány példa: Cziráky Antal Mózes gr., «Conspectus Juris Publici Regni Hungária1 ad Annum 1848.» ez. Bécsben, 1851-ben megjelent munkájának II. Részében a 89. lapon (471. §.) a «De Jure Be- gis circa Negotia Beligionis» felirású fejezetben «Legi sic dicta- Amortisationis» czímmel a következőket mondja: «E converso quemadmodum circa alia instituta, corporaque moralia, ita apud Ecclesias quoque religiosasque sine discrimime Communitates provida Majorum dispositione, quam schola legem Amortisationis compellat, praepedire visum fuit; ne admissa Institutis ecclesiasticis — citra limites — bona acquirendi potestate, haec cum enervatione privatarum familiarium, gravique coronae praqudicio in manus — ut ajunt — mortuas deveniant. Ea de causa Ulasdislao II. regnante, generatim, interdictum est Episcopis, ceterisque Praelatis jura secularia regia donatione, vel alio quoquunque titulo, ne pignoris quidem pro suis Ecclesiis impetrare». Frank Ignácz tanár, «A közigazság törvénye Magyarhonban» 1845-ben megjelent művének I. részében a 206-ik lapon tárgyalja «a holtkézről» szóló törvényeket, melyeknek okát a következőképen adja : «A főpapok, egyházak és monostorok részint a királytól, részint másoktól lassankint sok fekvő jószágot nyertek és mivel azt. egyházi törvények szerint, soha el nem adhatják, de nemesi szabadságokkal is bírják, annál inkább szükségét látták a fejedelmek, hogy őket a további szerzéstől eltiltsák. Tehát itt sincs semmi nyoma az ősiséggel való összefüggésnek. 17 О
