Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
elidegenítésével és megterhelésével foglalkozik. Ezen 1860. évi junius hó 20-án, a concordatum hatályának idején kibocsátott, az 1874. évi május 7-én interconfectionalis törvény 51. §-a által kifejezetten hatályban tartott osztrák miniszteri rendelet (1860. évi Reichsgesetzblatt 162. szám), melyet kiegészített az ugyanazon évi julius 13. rend. (1860. B, G. Bl. 175. sz.), igen körülményesen állapítja meg ama feltételeket, melyekkel a kath. egyházi vagyonok telekkönyvi bejegyzése helyet foghat, megállapította esetről-esetre vájjon az uralkodónak, avagy a kormánynak, vagy pedig valamely alsóbbrangu kormányhatóságnak jóváhagyását kell-e kikérni a kath. egyház érdekében történő elidegenítésekre, bekeblezésekre és egyéb jogügyletek telekkönyvi bejegyzésére, és azt mondja a rendelet: «Eintragungen von Yeräusserungen oder Verpfändungen solcher Güter in die öffentliche Bücher können nur dann geschehen, wenn nebst den übrigen Erfordernissen die ausdrückliche Erklärung der politischen Landesbehörde beigebracht wird, dass den diesfalls bestehenden besonderen Vorschriften Genüge geschehen ist».* , A rendelet szövege sokkal bővebb, sem hogy önöket egész szövegének felolvasásával fárasztani akarnám; elégségesnek vélem az utalást eme rendeletre annak bebizonyítása végett,, hogy Csillagh tanár úrnak érvelése a telekkönyvi rendtartás 69. §-ának a concordatummal való összefüggése tekintetében a fennálló tételes jog mellett meg nem állhat. A gyakorlat, a melyet ő nagysága szintén említett, megengedem, eltérhetett a telekkönyvi rendelet igazi szellemétől. De hogy a gyakorlat nem volt egyöntetű, azt nemcsak azon hatá* Nem lesz érdekesség nélkül való annak fölemlítése, hogy az osztr. legfőbb biróság ezen rendelet alapján 1878 ápril 2-án 467. sz. a. hozott határozatával kimondta, hogy egy izraelita hitközség törzsvagyonának elidegenítése a politikai hatóság consensusa nélkül hatástalan; 1880 szeptember 15. 8809. sz. a. pedig, hogy az izraelita istentisztelet czél- jaira szolgáló vagyon elidegeníthetetlen. (L. a Sammlung 6894. és 8394. számait.) Az evangélikus egyház alkotmányát szabályozó 1862. évi osztrák törvény 66. §-a pedig az Oberkirchenrath jóváhagyásától teszi függővé az evang. egyházi vagyon elidegenítését és megterhelését. így értelmezik a polgári törvénykönyv 362. §-át Ausztriában, a telekkönyvi rendtartás hazájában. 22 156
