Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 28-án folytatott vita [121., 1897]
* Dr. Márkus Dezső : Tisztelt Jogász-egylet! Noha természetes kötelesség és illemszabály is, hogy az: előadó zárszavában reflectál mindama véleménynyilvánításokra, melyek az általa megindított vitában érvei mellett és ellen felhangzottak, mégis az előttem szólott t. tagtárs úr meg fog bocsátani, ha az ő előadásának minden részletével nem fogok foglalkozni, sőt még azon résztetekkel sem, melyekkel nem érthetek egyet, mert — a mint előadásomnak első mondatában kijelentettem : én a holtkézi törvények feletti vitát kizárólag a kérdés jogi oldalára akaram szorítani (Általános helyeslés), azon keretben, a melyet a kir. Curia döntvénye szolgáltatott nekünk és épen azért oly kérdésekbe, vájjon e döntvénynek esetleg van-e s milyen felekezeti háttere, semmi esetre se bocsátkozom (Helyeslés), már csak azért sem, mert a legtávolabb kell, hogy álljon mindnyájunktól annak a puszta föltevése is, hogy a kir. Curia valamely társadalmi osztály vagy felekezet javára vagy ellenére hozta volna meg döntvényét. Ez itt vitán kívül és felül áll, és így egyetlen egy egyháznak közjogi állása szempontjából e kérdést, e helyütt, vitatni nem szabad. A felszólalások sorrendjét követve, méltóztassék megengedni, hogy elsősorban az ellenérvekkel foglalkozzam; és itt mindenekelőtt Csillagh Gyula tanár úr felszólalására térve át, én azokhoz, a miket a kérdés telekkönyvi jogi szempontjából ma dr. Kobler úr felhozott és Yavrik úr ő méltósága már a múlt ülésen felemlített, teljesen hozzájárulok, azokat az érveket itt nem ismétlem. A t. tanár urnák csak azon ellenvetéseire akarok tehát reflectálni, a melyekre az említettem felszólaló urak eddig nem terjeszkedtek ki. 154
