Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]
15 Az egyszer már telekkönyvileg bekebelezett tulajdonjogot, mely valamely egyház vagy egyházi testület részére jogszerűn megszereztetett, nem lehet a telekkönyvi rendtartás szabályai értelmében sikeresen megtámadni, nem lehet «a hekeblezés eredeti érvénytelensége» miatt törlési keresettel élni. A régi holtkézi törvény szerint ugyan bármily világi személy érvény- teleníttethetné a szerződést és magához válthatná a birtokot, a kinek van elég pénze arra, hogy a benne és rajta fekvő pénzösszeget — a mint Kelemen írja — az «inhaerens sommát» lefizethesse. De próbálja csak meg ezt valaki telekkönyvi úton elérni, — más úthoz pedig nem fordulhat. Nem mosolyognának-e felette a telekkönyvi hatóságnál?— nem volna-e czél- tévesztett minden fáradozása, mert hiszen a telekkönyvi rendtartás 148-ik §-a szerint a «bekeblezés eredeti érvénytelensége miatt» kitörlési keresettel csak a «bekeblezés által jogaiban sértett fél» élhet, ő pedig egyáltalán nem sértetett meg jogaiban. Kit illethet meg tehát ily esetekben az érvénytelenítési jog ? — talán a fiscust ? — de erről megfeledkezett a telekkönyi rendtartás, megfeledkeztek a későbbi utasítások, mert ha a holtkézről szóló törvénynek hatályt kívántak volna szerezni, úgy elrendelték volna, hogy hasonló bekebelezésekről a kincstári ügyészségek értesíttessenek s mindaddig a végzések jogerősek ne legyenek; de semmi ilyenféle intézkedés a telekkönyvi rendtartás uralma alatt soha ki nem adatott. Tehát az ily módon valamely egyház vagy egyházi testület által megszerzett ingatlan, a szerződés a birtokban vagy a rajta fekvő pénzösszeg lefizetése mellett korántsem érvényteleníthető. A mit dr. Daempf Sándor «A holtkézi törvény Magyar- országon» czímű 1891-ben megjelent műve 137-ik lapján állít, hogy az ily bekeblezés kitörlése végett «közérdekből» a kincstári jogügyi igazgatóság is fölléphet, homlokegyenest ellenkezik a telekkönyvi rendtartással, mert ez a «közérdeket» mint érvénytelenítési czímet nem ismeri, s egyáltalán a «közérdek» rela- tióját a nyilvánkönyvi jogszerzéssel vagy annak megtámadha- tásávai elvileg kizárja. Abekeblezett tulajdonos tehát ilyenkora nyilvánkönyvi elbirtoklást érvényesítheti maga mellett vagyis a Corpus jurissal szembeállítja a telekkönyvet, a birtokra bekeb- lezett jelzálogos hitelező zálogjogának megtámadhatására nézve 107
