Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 13. kötet (116-123. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 13. (Budapest, 1897)
A holtkézi törvények Magyarországon. A Magyar Jogászegyletben 1896. november 14-én és 21-én folytatott vita [120., 1897]
13jogügylet belső- és külső kellékeinek megvizsgálására s így a szerzési jogosultság elbírálására is : az egyszer már érvényesen elrendelt bekebelezést annyiban respectálandónak jelenti ki, hogy az úgynevezett nyilvánkönyvi elbirtoklás intézménye értelmében az ingatlanokra nézve azt, kinek nevére azok a nyil- vánkönyvekbe bekebelezvék, három év lefolyása alatt minden ellenmondástól ment, teljes jogúnak ismeri el (osztr. polgári törvénykönyv 1467. §.) Ezen elbirtoklási idő, a fiscus és az egyházak, községek és más megengedett testületek igazgatói ellen hat esztendő. Ezen hosszabb elbirtoklási határidőt a törvényhozó azért állította fel, hogy a kevésbbé befolyásos, de saját ügyeikben önállóan eljárható magánszemélyek jogi helyzetét és a nagy hatalommal és befolyással rendelkező, azonban csak igazgatóik által eljáró fiscus, — egyházak s községekét is egyaránt s helyesen, minden elbirtokolni kívánó ellenében — megvédelmezze, ez utóbbiaknál a nyilvánkönyvi elbirtoklást nehezebbé téve, mint a természeti személyeknél, kiknél rövidebb idő adatott az elbirtoklásra. Az osztrák polgári törvénykönyv ebbeli rendelkezéseinek további folyománya az is, hogy a jogszerű és jóhiszemű szerzők ellen, a mennyiben az érvénytelen bekeblezés természeti vagy jogi személyek ingatlanaira vonatkozik, három, illetőleg hat év alatt, azok ellen pedig, kik a kitörlendő bekeb- lezést jogszerű czím nélkül, de mégis jó hiszemmel szerezték meg, ha természeti személyek 30 év alatt, ha a fennemlített jogi személyekhez tartoznak, 40 év alatt indítandó meg a törlési kereset. Ha ezen időhatárok alatt a kitörlési kereset be nem adatott — elbirtoklás folytán a nyilvánkönyvi jog perpe- tuáltatik, jóllehet oly bekebelezésen alapul is, mely eredetileg érvénytelen volt. Kétségkívüli dolog, hogy az országbírói értekezlet határozata folytán az osztrák polgári törvénykönyvnek e határozmányait az egyháziak által birt ingatlanokra nézve is érvényeseknek kell tartanunk. Miután az országbírói értekezlet az egyházak és egyházi testületek ingatlanainak tulajdonjogára nézve is külön szerzésmódot nem statuált, azt kell elfogadnunk, hogy e részben is a telekkönyvi rendtartás és az osztrák polgári törvénykönyvnek megfelelő határozmányai érvényesek. 105
