Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]

tes eljárást egy közbenső eljárás kövesse a védelem érdekében. Ezért közlöm a vádiratot a terhelttel, de akár nyilatkozik, akár nem, fentartom a bíróságnak a tárgyalás elrendelését ép úgy, mint annak idején fentartottam neki a vizsgálat elrendelését. Teszem ezt tekintettel biráimra, kiket a szükséges munkától el­vonok, ha fölöslegessel elhalmozom, de teszem főleg tekintettel a vádlottra, ki tudhatja ugyan mit követett el és kinek tudnia kell, mi tilos és mi nem, de nem tudhatja, mi képez büntetendő- vágy üldözendő cselekményt.» Ezzel szemben a magyar törvényhozó, a Fabiny-féle javas­lat szerint így beszél: «Megbízom az ügyészben, hogy alaptalan és időelőtti vádat nem fog emelni. Ha azonban a vádlott ezen bizalmamat nem osztja, akkor még a bíróságban sem bízom meg, hogy megfelelő eredményre fog jutni, ha ugyanazon anyagra kell szorítkoznia, mely a közvádlónak rendelkezésére áll. Nem vétethetem fel ugyan újra a bizonyítékokat a vád- tanács előtt, mert különben fölöslegessé tenném a tárgyalást, és az annak elkerülését czélzó vádlott törekvését hiúsítanám meg, hanem helyt engedek a bizonyítékok méltatásának a felek ré­széről és alkalmat adok a vádlottnak, hogy necsak mint fél plai- dirozzon, hanem tudomását az ügy mibenlétéről közvetlenül tárja fel a vádtanács tagjai előtt.» Az egyik esetben tehát a Fabiny-féle javaslat beéri azon minimummal, melyet az osztrák törvény a főeljárás megnyitá­sára megkíván, a másik esetben azon maximumot követeli, melyet az alaptalan üldözések ellen a Csemegi-féle javaslat nyújt. De vájjon szükséges-e egyáltalán — akár obligatorius legyen a vádhatározat akár nem — a contradictorius el­járás a vád stádiumában? Beleilleszthető-e a büntető per szer­vezetébe, a nélkül, hogy összeütközésbe jönne azon elvekkel, melyeket az előzetes eljárás egyfelől, a főtárgyalás másfelől ural? Arányban fog-e állani a jogszerű védelemnek ily módon elérhető előnye azon hátrányokkal, melyek az új rendszer életbe­léptetésével válhatlan kapcsolatban állanak és első sorban az eljárás menetének mesterséges megakasztásában fognak nyilvá­nulni. Ezen kérdésekkel annál behatóbban kell foglalkoznunk, mert bármennyire térjen különben el egymástól a magyar ja­4!> 97

Next

/
Oldalképek
Tartalom