Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
40 E szerint más szempont alá esik a német vádhatározat és azon végzés, melylyel az osztrák felsőbb bíróság az ítélő biró elé utalja az ügyet. Az előbbi bírói határozat, mely a köz vadló indítványát minden irányban — tehát jogi, tényleges és processua- lis szempontból — felülvizsgálja, ezen tervezetet vagy elfogadja, vagy átalakítja és mindkét esetben nemcsak helyt ád a vádnak, hanem magáévá teszi * Más jellege van a vádlott kifogása folytán keletkezett képzésnek, melylyel az osztrák másodfokú bíróság a főeljárást megnyitja. Helyt ad a vádnak és kijelöli az itélőbiróságot. Szem előtt tartva a vádelv követelményeit valamint a birói vádhatározat rendeltetését és szerepét az eljárás tagolatában : az osztrák rendszert kell helyesebbnek nyilvánítanunk. Mi emelkedik jogerőre a vádhatározat tartalmából ? A bírói illetőségnek és a tett azonosságának megállapítása. Mindkettőre nézve megtámadhatatlan ama végzés, mely kimondja, hogy ezen vádlott ellen, ezen tett miatt ezen bíróság előtt a végtárgyalás megtartandó. Mi nem emelkedik jogerőre a vádhatározatból ? A cselekmény minősítése, a mennyiben nincs befolyással a hatáskörre és illetőségre. Fölöslegessé válik tehát a vádhatározat tartalma mindarra nézve, a mivel a vádtanács nem kötheti meg az Ítélő biró kezét, mert ez utóbbi oly forrásból merít, mely az előbbinek rendelkezésére nem áll. Kevésbbé szerencsés az osztrák törvény, a mennyiben a bíróság közbenlépését a vád stádiumában a vádlott tetszésétől teszi függővé. Yagy szükséges a birói vádhatározat, és akkor az általa nyújtott oltalomról lemondani, vagy nem szükséges, és akkor kivételesen sem lehet azt igénybe venni. Legkevésbbé helyes a vádlott belátására és tetszésére bizony a közjogi alapon nyugvó büntető per tagolatának meghatározása, mert különben nem a vádindítvány alapossága vagy alaptalansága, hanem a vádlott helyezte és állása lesz mérvadó a rendkívüli segély igénybevételénél. A jelenleg nálunk érvényben levő eljárás szerint is a vádhatározat ellen jogorvoslattal csak az él rendszerint, a kinek védője van és a ki vizsgálati fogságban nincs. A vádlottak túlnyomó többsége oly társadalmi osztályból kerül * L. Glaser : Handbuch, II. köt. 423. 92
