Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Baumgarten Izidor: A vádhatározatról, tekintettel a bűnvádi eljárás javaslatára [109., 1895]
36 ellenkező birói Ítélet megtámadására is kötelezi. Ha a büntető törvénykezésnél az osztrák jog másként jár el; ha nemcsak a. vád elejtésére hatalmazta fel a közvádlót, hanem ezen esetben a vádlott felmentésére is kötelezi a bírót: egészen más, mint a perjog terén keresendő ezen rendelkezés indoka. Az osztrák jogban az igazságügyi kormány és a bíróságok részvétele a bűn- per elintézési módjában az előbbi hatalmi igényeire nézve legkedvezőbb módon van szabályozva. Az osztrák államügyész több mint «közvádló», ő valóságos dominis litis; kiváltságos állásában kifejezést talál ama befolyás, melyet a közigazgatás magának az igazságszolgáltatásra biztosít. Talán nem tévedek, ha a dominium litis-t az osztrák perben politikai tekintetekre vezetem vissza ép úgy, mint azon szervezetet, melynek életbeléptetésével a franczia Imperialismus az eljárás időelőtti megszüntetésének veszélyét a lehető legkisebb mértékre reducalni iparkodott. Mindenesetre figyelemreméltó jelenség, hogy I. Napoleon a vád érdekében gyengítette a felsőbb bíróságok ellenőrizésének kitett vádhatóság hatalmi állását, míg Glaser a magasabb utasítás szerint eljáró államügyészséget erősítette, hogy esetről- esetre a büntetőper megindítására, vagy folytatására nem hajlandó kormány akarata feltétlenül érvényesülhessen. De nem a franczia forradalom által felhányt talajon felépített és eredetének hagyományait soha egészen meg nem tagadó, a democratia és önkényuralom sajátságos vegyülékét feltüntető első franczia császárság, hanem az Isten kegyelmére mint hatalmának forrására hivatkozó, egyéni akaratát törvény és szokás felé helyező absolut monarchia viszonya a büntető törvénykezéshez szolgáltatja a legérdekesebb antithesist az osztrák eljárásban megterített dominium litis-hez. Az absolut monarchia a büntető hatalom gyakorlására törekszik a bíróságok megkerülésével. A «lett- res de cachet» önkényszerű kibocsátása a forradalom előtti Francziaországban ugyanazon rendszer folyamánya, mely Oroszországban az administrativ száműzés büntetésére vezetett. Ezzel szemben az alkotmányos még inkább a parlamentáris monarchia a negatív igazságszolgáltatásban látja a párturalom egyik oszlopát. A független bíróságok szervezésével az alkotmányos államforma önmagát fosztotta meg a büntetési hatalom önkényes 88