Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)

Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]

35 éves, hacsak be nem bizonyíttatik, hogy a cselekmény elköveté­sekor megkülönböztetési képességgel bírt (34. §. 5. 6. p.). A bün­tetőjogi teljeskoruság tehát a betöltött 14 évvel kezdődik. Ezen­kívül a törvény a taxatíve felsorolt enyhítő körülmények közt felemlíti, hogy az ifjúkor, süketnémaság, aggkori gyöngeség eny­hítő körülményt képeznek, ha ezen tényezők miatt a vádlott a cselekmény jogtalanságát teljesen felfogni nem volt képes (42. §. 2. p.). A minimális és maximalis korhatárnak összehasonlító is­mertetése után már most lássuk mily tényezőkkel kell a bün­tető sociologia s politika mostani állását figyelembe véve szá­mot vetnünk ha azt akarjuk meghatározni, hogy hol kezdőd­jék az a kor, midőn már a gyermek bűnöző büntető úton fele­lősségre vonható. Az érvényben levő európai törvények kivétel nélkül ridegen physiologiai és lélektani alapra helyezkedtek, holott ez a nagyfon­tosságú kérdés csakis úgy oldható meg, ha e mellett a sociologiai tényezőket is figyelembe veszszük. Sőt tovább megyek és kijelen­tem, hogy a törvények az említett tényezők vizsgálatánál is egy- oldalulag jártak el, s csakis egy szempontból vizsgálták a gyer­mekeket, t. i. csak azt nézték, hogy a gyermek mikor jut az érdemi fejlődés ama fokára, midőn : «Tettei a felismerés és a sza­bad akarat által elhatározott cselekményeknek vehetők.»* Tehát a gyermek értelmi tehetségét csakis a jogtalan cselekmény nyel hozták viszonyba. De figyelmen kívül hagyták azt, hogy midőn a minimális korhatárt kell meghatározni, nem csupán arra a kér­désre kell felelnünk, hogy átlagosan egy bizonyos korban a bű­nös akarat a dolus vagy a culpa fenforog-e, hanem sok más egyébre. Ezek közt arra is, hogy a társadalom érdeke, — a gyer­mek jövőjére tekintettel, — mit kíván inkább: a büntetést-e vagy a gyermek nevelését; s továbbá, hogy a büntetés mily hatással van a gyermek jellemére s a jellem későbbi fejlődésére. A f. évi junius havában Párisban tartott internationalis kongressus tárgyalási anyagából s a beérkezett véleményekből sajnálattal látom, hogy a minimális és maximalis korhatár kér­désénél a véleményezők egy része ötletszerüleg bánt el eme * Anyaggyűjtemény I. 526. lap. 35 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom