Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
35 éves, hacsak be nem bizonyíttatik, hogy a cselekmény elkövetésekor megkülönböztetési képességgel bírt (34. §. 5. 6. p.). A büntetőjogi teljeskoruság tehát a betöltött 14 évvel kezdődik. Ezenkívül a törvény a taxatíve felsorolt enyhítő körülmények közt felemlíti, hogy az ifjúkor, süketnémaság, aggkori gyöngeség enyhítő körülményt képeznek, ha ezen tényezők miatt a vádlott a cselekmény jogtalanságát teljesen felfogni nem volt képes (42. §. 2. p.). A minimális és maximalis korhatárnak összehasonlító ismertetése után már most lássuk mily tényezőkkel kell a büntető sociologia s politika mostani állását figyelembe véve számot vetnünk ha azt akarjuk meghatározni, hogy hol kezdődjék az a kor, midőn már a gyermek bűnöző büntető úton felelősségre vonható. Az érvényben levő európai törvények kivétel nélkül ridegen physiologiai és lélektani alapra helyezkedtek, holott ez a nagyfontosságú kérdés csakis úgy oldható meg, ha e mellett a sociologiai tényezőket is figyelembe veszszük. Sőt tovább megyek és kijelentem, hogy a törvények az említett tényezők vizsgálatánál is egy- oldalulag jártak el, s csakis egy szempontból vizsgálták a gyermekeket, t. i. csak azt nézték, hogy a gyermek mikor jut az érdemi fejlődés ama fokára, midőn : «Tettei a felismerés és a szabad akarat által elhatározott cselekményeknek vehetők.»* Tehát a gyermek értelmi tehetségét csakis a jogtalan cselekmény nyel hozták viszonyba. De figyelmen kívül hagyták azt, hogy midőn a minimális korhatárt kell meghatározni, nem csupán arra a kérdésre kell felelnünk, hogy átlagosan egy bizonyos korban a bűnös akarat a dolus vagy a culpa fenforog-e, hanem sok más egyébre. Ezek közt arra is, hogy a társadalom érdeke, — a gyermek jövőjére tekintettel, — mit kíván inkább: a büntetést-e vagy a gyermek nevelését; s továbbá, hogy a büntetés mily hatással van a gyermek jellemére s a jellem későbbi fejlődésére. A f. évi junius havában Párisban tartott internationalis kongressus tárgyalási anyagából s a beérkezett véleményekből sajnálattal látom, hogy a minimális és maximalis korhatár kérdésénél a véleményezők egy része ötletszerüleg bánt el eme * Anyaggyűjtemény I. 526. lap. 35 3*