Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
28 1888-ban 5065 1889-ben 4366 1890-ben 3872 1891-ben 3855 Látjuk ebből a kimutatásból, hogy az apadás 63°/0De nemcsak a gyermekeknél, hanem a felnőtteknél is észlelhető ez a csökkenés, ugyanis 1871-ben fogházra Ítéltetett 10083 egyén 1871-ben büntető szolgaságra 1627 egyén 1891-ben fogházra Ítéltetett 7757 egyén 1891-ben büntető szolgaságra 729 egyén. Tehát az apadás a fogházra ítélteknél 23°/0: ellenben azoknál, a kik büntető szolgaságra Ítéltettek: 56%. Ha figyelembe veszszük, hogy Angliának (és Walesnek) lakossága 1871-től 1891-ig 22.712,266-ról 29.407,649-re emelkedett, vagyis a népesség 6V2 millióval több, akkor nem tudjuk eléggé méltányolni azon tényezők áldásos hatását, melyekről alább lesz szó és melyek a criminalitást ily óriási mérvekben csökkentették. Magyarországban a bűnös gyermekek száma folyton szaporodik. Gruber Lajos tagtársunk nagy örömmel alarmirozta fel Franczia- és Németországot s tudomására hozta a művelt Nyugotnak, hogy az európai államok közt Anglián kívül csak Magyarország az, a hol a criminali tás apad.* Ebben teljesen igaza van, ezt bizonyítják a számok; ámde nem szabad szemünk elől téveszteni, hogy egy ország criminalis állapotának nem egyedüli hőmérője az a momentán javulás, a mit a statisztika felmutat; másrészt vegyük fontolóra azt, hogy a javulás csak akkor lehet megnyugtató s csak akkor jelenti az erkölcsi élet tökéleiesedését, ha állandó s ha a visszaesők és gyermekek criminalitása apad. Sőt kijelentem, hogy szerintem, ha az elítéltek száma apad, de a visszaesők s gyermekbünözők száma szaporodik, az ország erkölcsi állapota nem javult, sőt rosszabbodott, mert a visszaesés és a gyermekkorban levő elfajulás a legveszedelmesebb társadalmi jelenség. * У. ö.: Revue Penitentiaire 1895. 721. lap.
