Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Vargha Ferencz: A gyermekkorban levő bűnösök [108., 1895]
20 erre nem válaszol. Ha sötét színekben látjuk a bűnttevő gyermekek helyzetét; — még sötétebb színben tűnhetnék fel az a társadalmi jelenség, a miről már a törvény nem rendelkezik; — s a miről ennélfogva a statisztika is hallgat. A Btk. és ebhői folyólag a statisztika is csak azokról a gyermekekről szól, a kik tizenkettedik életévük betöltése után követnek el bűncselekményt. De hogy milyen elzüllött és elfajult állapotban vannak a fiatalabb gyermekek, — azt nem tudjuk, s csak akkor sejtjük, — ha egy-egy gyermekekből álló tolvaj - szövetség bűncselekményeit tárgyazó bűnpör iratait áttanulmányozzuk. A 12 éven alóli korban levő gyermekek teljesen ki vannak szolgáltatva a bűnnek; ezekkel az állam nem törődik ; állami kényszernevelés és javítás az ilyen korú gyermekeknél nincs. S így szabadon fejlődik a bűn; terjed az elfajulás, — s mire már az ilyen gyermekek felelősségre vonhatók, — teljes elzüllésben vannak. A gyermekcriminalitás folyton szaporodik — látjuk ezt a statisztikai adatokból, a melyek mutatják, hogy a gyermekbünö- zők száma óriási arányban növekszik, — kivéve Angliát, — a minek magyarázata az, hogy ott a gyermekvédelem legjobban ki van fejlődve az összes művelt államok közt, — a mint azt alább látni fogjuk. Mielőtt fejtegetéseimben tovább mennék, s a különböző államok statisztikáját bemutatnám, kiemelem, hogy ha kódexünket ki akarom is bővíteni bizonyos irányban, ez annak értékéből és belbecséből mit sem von le. Gondoljuk meg, hogy a mint maga az ember, társadalom és állam folyton fejlődik, fejlődniök kell azoknak az intézményeknek is, a melyeket az ember alkotott. Ki merné azt állítani, hogy van oly tökéletes alkotás, mely minden időben az marad. Ha valamely emberi intézménynek kell a fejlődő korral haladni, — úgy a törvény az, mely soha nem stagnálhat. Codexünk megalkotása idején az a nagy reform-mozgalom, mely ma az összes jogállamokban elterjedt s gyökeret vert: még csirájában sem volt meg. Hogy vethetett volna tehát azokkal a vívmányokkal számot a törvényhozó, melyek sok tekintetben még ma sem öltöttek alakot. Miután azonban másfél évtized sok új eszmét felvetett, kötelességünk azon munkálni, hogy a fejlődő tudománynak 20
