Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
15 Sokan talán merész dolognak fogják tartani, hogy egy egyes bírót ily hatáskörrel akarok felruházni a törvényszék előtti eljárásban. Elvi szempontból azonban ezen módosítás ellen kifogásunk nem lehet, mert már van rá eset hazánkban is, hogy egyes biró ítélkezik önálló jurisdictióval a törvényszék nevében, mint pl. a telekkönyvi ügyekben. A praxis pedig azt mutatja, hogy az egyezséghez, a makacssági, joglemondás, elállás és elismerés folytáni Ítéletekhez nincs szükségünk a collegiumra, annak tanácskozásaira és érett megfontolására. Hátra lennének még a pergátló kifogások. Hát én azt hiszem, hogy e kérdések bírói eldöntése is bízvást bízható teljes megnyugvással egy törvényszéki bíróra. A sommás törvény sokkal, de sokkal fontosabb ügyeket utal egy bírónak cognitiója elé !! Ha a most proponált módosítványom elfogadtatnék, akkor igen természetes, hogy a pergátló kifogások kérdésében hozott határozat elleni jogorvoslati rendszer is akként lenne megváltoztatandó, hogy a fölebbvitel az egyes bírótól a törvényszékhez menne. Mennyi drága idő volna ezen eljárás által megtakarítható. Megjegyzem, hogy ezen eszme, a mit most fölvetettem, nem egészen új és nem tőlem ered, mert Németországban dr. Horn, Schneider és mások «Zur Beform des deutschen Civilprocessesi) írt munkájukban már évek óta törnek ezen eszme mellett lándzsát. Tehermentesíteni a collegiumot a mennyire csak lehet oly dolgoktól, a hol nincs szükség a collegium cog- nitiójára, hogy aztán az ítélkezésre, a valódi bírói functióra, a collegiumnak mentül több ideje maradjon.* Ezen kis kitérés után nézzük a per további menetét. A javaslat 190. §-a szerint alperes érdemleges ellenkérelmét írásból tartozik felolvasni, különben az ellenkérelem figyelembe nem vétetik. * Dr. Arnold Horn : Zur Beform des deutschen Civilprocesses. 111. 1. — К. Schneider: Über richterliche Ermittlung und Feststellung des Sachverhalts. 16. és köv. 11. 127