Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
11 Hogy a bíró ítéletet hozhasson egy perben, mindenekelőtt szükséges, hogy a per folyamatban legyen. A pert tehát létre kell hozni. Erre a czélra szolgálnak a pert előkészítő cselekmények. Az első pert előkészítő cselekmény az idézés. A javaslat 129. §-a azon iratot, melylyel a per megindul, keresetlevélnek nevezi, de az indokok szerint csak azért, mert nálunk ezen elnevezés el van fogadva. Ezen keresetlevél azonban lényegileg csak «libellum citationisi) idéző levél és nem «libellum actionis». A tulaj donképeni actio-kereset az, a mit a fél a szóbeli tárgyalás alkalmával élő szóval előad. Ez folyománya a szóbeliségnek. A midőn a 129. §. 3. pontja azt rendeli, hogy a kereset- levélben a perfölvételi határnapon előadandó kereset is közöltessék, ezt csak azért teszi, hogy erről előzetesen tájékoztassanak úgy a bíróság, mint a felek. Ez a 3-ik pont szerint előadott kereset nem a tulaj donképeni kereset. Ehhez fölperes kötve nincs. A szóbeli tárgyalásnál egészen más keresetet adhat elő (183. §.) és ennek egyedüli következménye a 207. §. szerint a költségekben való marasztalás. A 129. §. nem is kívánja, hogy ezen előkészítő irat kereset- levélnek neveztessék. Ezen előkészítő iratban a bíróság okvetlen megnevezendő, a melyhez a beadvány intéztetik és a felek is megnevezendők, mert e nélkül lehetetlen az idézés. A 3-ik pont elmulasztásának következménye az, hogy a perfölvételi tárgyaláson makacssági ítélet alperes ellen nem hozható. Ha a kereset elő is adatott, t. i. a jog, melyet a fölperes érvényesítem akar, de a kereset megállapítására szükséges tényállítások és bizonyítékok nem, ennek más következménye nincs, mint a 207. §. szerinti költségíizetés. A 193. §. szerint alperes perbe bocsátkozása után alperes beleegyezése nélkül a keresetváltoztatás nincs megengedve. IV. 123
