Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 12. kötet (108-115. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 12. (Budapest, 1896)
Pap József: A magyar polgári perrendtartás előadói tervezetének egyes részeiről [110., 1895]
4 a perfelek magándolga legyen-e, avagy a biróság folyjon abba bele, és ha igen, mily mérvben ? Mi legyen a polgári pernek tulajdonképeni czélja? Yan-e szükség előadóra és ez mily hatáskörrel ruházandó fel ? Kritika tárgyává tétetett a harmadik jogászgyűlés azon enuntiatuma, hogy az előkészítő iratok az Ítélethozatalnál bírói figyelembe nem vehetők. Meg lett vitatva, vájjon a bizonyítási eljárás a tárgyalás alkalmával vétessék-e fel az itélőbiróság előtt, avagy egy kiküldött biró előtt ? Mi képezi tulajdonképen a peranyagot, mint a hozandó ítélet tárgyát, az iratok tartalma-e, avagy csupán a szóbeli tárgyalás alkalmával felhozottak, a plaidoyer ? Tüzetesen ismertetve lettek a különféle külföldi perrendtartások, sok érdekes és tanulságos dolog lett felhozva a íranczia, angol, olasz és német perrendtartások köréből. Ezen jogászegyleti előadások, melyeknek csak főbb czímeit említettem a példa kedvéért, kiszakítottan és minden rendszer nélkül, nem maradtak meddők és eredménytelenül. Igazságügyi kormányunk nem zárkózhatott el attól, a mit a szakkörök hangosan és ismételve követeltek és sürgettek, de eltökélte magát, hogy írásos perünket a szóbeliség és közvetlenség alapján fogja reformálni. Tudjuk mindnyájan, hogy nagy elvi harezok vívattak az iránt: egyszerre léptettessék-e életbe az új szóbeli perrend az egész vonalon, avagy elégedjünk-e meg a reformnak partialis keresztülvitelével az ügyek bizonyos nemére vonatkozólag ? Бу előzmények után jött létre az 1893. évi XVIII. t.-cz. az új sommás eljárásról. Törvénykezési eljárásunkban s az Ítélkezés terén korszak- alkotónak mondható az 1893. évi XVIII. t.-cz. S habár ezen törvénynyel a szóbeli eljárás csupán a sommás perekre nézve hozatott be, ezen törvény mégis, tekintettel arra, hogy a sommás perek pereinknek mintegy 90%-át képezik, nemcsak alkalmas előiskolájául szolgál a rendes perekre kiterjesztendő szóbeli pernek, de egyszersmind próbakövül is arra nézve, hogy a tudomány által jónak és czélszerűnek elismert elvek, melyek a külföldön oly szép sikerrel alkalmaztatna