Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
12 A szabadalommal összekötött jogok alanyisága körében a honosság kérdése is tekintetbe jön. Az eddigi szab. törvény 3. §-ában találunk egy intézkedést, mely által a belföldiek és külföldiek között külömbség tétetett és mely intézkedés azonfelül oly annyira nélkülözi a szabatos szövegezést, hogy a gyakorlatban ezen törvényszakasz alkalmazása igen nehéz volt és sok méltánytalanságnak kiindulási pontját képezte. A törvény 3. §-a következőleg hangzik : «Auf eine Entdeckung, Erfindung oder Verbesserung, welche aus dem Auslande in das österreichische Staatsgebiet eingeführt werden will, kann nur dann ein ausschliessliches Privilegium verliehen werden, wenn die Ausübung derselben in dem Auslande noch auf ein ausschliessendes Privilegium beschränkt ist. Eine solche Verleihung kann aber nur dem Inhaber des ausschliessenden Privilegiums oder dessen Eechtsnehmer zu Theil werden, ohne diese Beschränkungen ist das Privilegium auf eine im Auslande gemachte, im Inlande aber noch nicht in Ausübung stehende Entdeckung, Erfindung oder Verbesserung unstatthaft.» Ezen §. tárgyát az úgynevezett «Einführungsprivilegium» alkotja. Ezen szakasz ratio legis-e a következő volt az eddigi törvényünk legelső commentatorai szerint. Lehetséges ugyanis az, hogy egy találmány a belföldön ismeretlen, de a külföldön ismeretes és ott ezen ismeretségnél fogva, vagy más okból szabadalmi oltalomban nem részesül. Ha már most egy ilyen, a belföldön nem ismeretes, de a külföldön ismert, sőt ott gyakorlatban álló, de szabadalmi oltalommal nem biró találmányra a belföldön mégis szabadalom adatik, akkor a belföld kedvezőtlen helyzetben lesz a külfölddel szemben és pedig úgy a belföldi gyártás, mint a belföldi fogyasztás. A belföldi gyártás nem lesz jogosítva ezen szabadalom tárgyát előállítani és a belföldi fogyasztás ezen tárgyat csak drágábban fogja szerezhetni, mint a hogy azt szabad verseny mellett és szabadalmi oltalom nélkül kaphatná. Midőn a jelenlegi törvényt, mely tulajdonképen az 1820-iki és 1832-iki törvényeknek ujabbi kiadása, alkották volt, akkor a jelenlegi, határokat nem ismerő nemzetközi nagy anyagi és szellemi forgalom nem létezett. Az előbbi időkben képzelhető volt tehát azon eset, miszerint a külföldön egy, bizonyos szükségletet kielégítő találmány, tehát egy ipari czikk 12
