Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 11. kötet (101-107. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 11. (Budapest, 1895)
Deutsch Izidor: A szabadalomból folyó jogviszonyok [101., 1894]
10 három hónap alatt nyújtsa be. A Caveat-ot benyújtás után sem visszavonni, sem módosítani nem lehet. Egy Caveat úgy, mint a szabadalmi kérvény, csak egy egyes találmányra vonatkozhatik. A Caveator nem igényelheti azt, hogy oly szabadalmi kérvényekről értesíttessék, melyek már a Caveatjának bejegyzése előtt függőben voltak. A Caveat évről-évre megújítható, ha mindegyik év végén mindenkor 10 8 fizettetik.» Ezekből kitetszőleg a Caveat még nem tökéletes találmányok részére teremtett óvó rendszabály, mely Amerikában az érdekeltek által nagyon szívesen igénybe vétetik. A feltaláló nyugalommal tökéletesbítheti találmányát, mely esetleg a gyakorlati alkalmazásra még nem érett és e mellett még minden az ő találmányára vonatkozó későbbi szabadalmi kérvényekről ideje korán értesíttetik. A szabadalomból folyó jogosítványok tekintetében a szabadalmi törvény főfontosságu rendelkezéseit azok fogják képezni, melyek a szabadalommal összekötött jogok alanyának kérdéseit szabályozzák. Fennálló törvényünk nem intézkedik szabatosan a felől, hogy ki legyen tulajdonképen a szabadalmi jogok alanya. Ez nem pusztán theoretikus kérdés, van annak igen messze menő gyakorlati jelentősége. Az általánosan elfogadott elv az, hogy mindenki, legyen az physiksii vagy jogi személy, lehessen a szabadalmi jogok alanya. Az itt felmerülő kérdések közt első helyen figyelmet érdemel a valódi feltaláló és azon személy közti különbség, ki az államhatalomnál mint első kérte a szabadalmat. Ha azon felfogásból és elvi alapból indulunk ki, a hogy valódi feltaláló legyen a szabadalmi jog alanya, akkor ebből azon jogtétel is folyik, miszerint a valódi első feltalálónak, ha szabadalmat nem is kért és nem kapott, a feltalálás ténye prioritásának bizonyítása esetén jogában álljon per utján a szabadalmat adományozó hatóság előtt követelni azt, miszerint az, a magát első feltalálóként feltüntető, de tulajdonképen es tényleg későbbi feltaláló által kért és kieszközölt szabadalom, a szabadalmat kiállító hatóság által reá ruháztassék, és hogy az általa perrel megtámadott korábbi szabadalom-tulajdonosnak, de valóságban későbbi feltalálónak jogai tulajdonképen az ő, vagyis a valódi első feltaláló részére szerzetteknek tekintendők. Sok országban a valódi első feltaláló jognélküli és védtelen volt. Egyéb elégtételt 10
