Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
17 Vannak aztán másfajú dilemmák, a melyekbe a szakértő a vélemények adásakor kerül, t. i. oly eseteknél, a melyekben az elmebetegség épen azon tényállás alapján állapítható meg a psy- chiatria szempontjából, mint a mely a büntetőjog értelmében büntetendőnek látszik. Tegyük fel például, hogy az eset a pervers nemi ösztön oly nyilvánulása, vagy valamely gyermek által elkövetett gyilkosság, a mely a psychiatria szempontjából magában véve is elme- betegséget enged gyaníttatni. A szakértő előtt ily esetben úgy fog a dolog feltűnni, hogy a bíróság nem is azt kérdi tőle, hogy maga a cselekvény elmebetegséget jelent-e, hanem azt, hogy a eselekvényen kívül fenforognak-e az elmebetegség jelei, azaz, hogy a biróság nem azt kerdezte tőle, hogy fenforog-e az elme- betegség a psychiatria értelmében, hanem azt, hogy fenforog-e az a büntetőjog értelmében. Ennélfogva a szakértő felelete is ezen irányban fog mozogni, azaz ő ily esetekben is mérlegelni fogja a büntetőjogi szempontot és a szerint alakítja szakértői véleményét, hogy ő a büntetőjog szabályainak és a psychiatria igazságainak együttes figyelembevételével a cselekvényt büntetendőnek tartja-e vagy nem. És érdekes megjegyezni, hogy leginkább a gyakorlott bírósági szakértők jutnak ahhoz, hogy a büntetőjogi szempont mérlegéséhez hozzászokjanak. Ezek a bíróságokkal folyton érintkezvén, a legjobban észreveszik azt, hogy mikor üt el a psychiatricus szempont a büntetőjogitól, legjobban tudják a büntetőjogi szempontot méltányolni, legjobban alkalmazkodnak ehhez és leginkább igyekeznek véleményüket úgy fogalmazni, hogy azt a biróság el is fogadhassa. Ennélfogva épen a leggyakorlottabb bírói szakértők véleményei vannak kitéve annak, hogy psychiatricus szempontokat a legkevésbbé tisztán tüntessék fel, illetve a büntetőjogi szempontok kedvéért leginkább qualifikálják. Hogy mily mérvet ölt a psychiatricus tételeknek a büntetőjog szempontjából qualifikálása a szakértői véleményekben, arra szabad legyen csak egy példát felhoznom. Az Orvosi Hetilap egy a folyó évben megjelent számában egy elmekórtani szakértő a következőket mondja a hypnosis felől: «Némi tekintetben igaza van Bernheimnek abban, hogy a hypnotikus állapot tulajdonkép nem öntudatlansági állapot,. . . 2 73
