Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)

Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]

12 tekintették a kérdést, mintha az elmebetegség fogalma a biró és a psychiater szempontjából ugyanaz volna. Hogy ezen össze- tévesztésnek inconvenientiákra kellett vezetnie, az világos és világos az is, hogy az inconvenientiáknak prima facie hol kellett nyilvánulnak. Ha ugyanis a szakértő a psychiatria szempontjából constatálta az elmebetegség fenforgását, és a bíróság ennek constatálását a büntetőjog értelmében fogadta el, akkor elő kellett fordulniok egyrészt oly eseteknek, a melyekben a büntetőjogi értelemben vett elmebetegség fenforgott, de nem constatáltatott és másrész­ről olyanok, a melyekben büntetőjogi értelemben vett elme- betegség constatáltatott anélkül, hogy az fenforgott volna. Hogy az utóbbi eset tényleg gyakran elő is fordult a gyakorlatban, azt mutatja az, hogy a laikus közvélemény gyakran azon okból nincs megelégedve a szakvéleményekkel és az Ítéletekkel, mert elme- betegség czímén mentenek fel oly embereket, a kiket a köztudat nem-büntetendőnek elismerni minden szakvélemény daczára vonakodik. A másik eset, hogy t. i. a psychiatria szerint nem elmebeteg egyént elitéinek, bár az a büntetőjog értelmében elme­betegnek volna tekintendő, ritka, egyrészről azért, mert a psy- chiatrikus betegség fogalma tágabb, mint a büntetőjogi elme- betegségé, másrészről pedig azért, mert az idevágó igazolt felindu­lásban elkövetett bűncselekményeket a bíróság psychiatrikus szakvélemény nélkül szokta eldönteni. A felmerülő inconvenientiák azonban nem csupán így nyil­vánultak és nem maradtak csupán ilyen esetekre szorítva. Ami a téves általánosításoknak a concret esetekre való alkalmazásánál gyakran megtörténik, hogy t. i. az általánosságban elkövetett tévedés a gyakorlati keresztülvitel közben többé-kevésbbé ki- javíttatik azért, mert a tévedés a concret esetben nagyon is kirívóvá válnék, az történt ezen esetben is. A gyakorlati esetek elbírálása közben ugyanis többé-kevésbbé észrevették mind a bírák, mind a szakértők, hogy az elmebetegség psychiatrikus fogalmának a büntetőjogba való átvitele nyilván helytelen Ítéle­tekre vinne, és a gyakorlati esetek eldöntésénél egy vagy más módot igyekeztek keresni, hogy az előállni készülő helytelensé­geket elkerüljék. Ezt igyekeztek elérni a bírák a szakértők elé terjesztett kérdések és a szakértők az általuk adott feletek for­68

Next

/
Oldalképek
Tartalom