Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Róth Pál: Biztosítási törvényünk revisiója [98., 1894]
6 A különböző államok három rendszer szerint gyakorolják a felügyeletet a biztosító vállalatok felett; ezek: az államengedélyezés, állami beavatkozással kapcsolatos ellenőrzés és a nyilvánosság rendszere. Az állami engedélyezés rendszere meg van honosítva Ausztriában, hol az engedély megadása, vagy megtagadása tárgyában ' a belügyministeriumban felállított «Versicherungstechnisches Bureau», illetve a «Vereinscommission» határoz. Itt mindjárt helyénvalónak látjuk kiemelni, hogy Ausztriában a magyar- országi biztosító társaságok is csak az engedély kinyerése után állíthatnak fel fióktelepeket, holott az 1878: XXII. törvényczikk- ben foglalt egyezmény értelmében a Magyarországon bejegyzett magyar biztosító társaság Ausztriában feltétlenül bejegyzendő volna. így is volt az 1880. évig, vagyis a míg magyar biztosító társaság Ausztriában fióktelepet felállítani meg nem kísérelte. A mint azonban az első kísérletre került a sor, az osztrák kormány felvetette a kérdést, vájjon a magyar biztosító társaság bejegyezhető-e concessió nélkül? Az (osztrák) igazságügyminister kérdést intézett az (osztrák) legfőbb itélőszékhez és ez (1880. márczius 17-éről kelt 62. számü teljes tanácsülési döntvény) kimondotta, hogy a magyar biztosító társaság, mielőtt üzemét Ausztriában megkezdené, köteles az osztrák kormánytól külön concessiót szerezni. Kérdjük azonban, honnan veszi az az osztrák kormány és az osztrák bíróság magának azt a jogot, hogy két állam közt kölcsönös megállapodással létrejött kétoldalú egyezményt egyoldalúig a másik szerződő állam rovására interpretáljon ? Ezen kérdést tehát törvényhozásunknak Ausztriával tisztázni kellene, mert ekép az egyezmény által czélba vett paritas elve megdől, minthogy az osztrák biztosító társaságok Magyar- országon feltétlenül bejegyeztetnek, sőt eléggé sajátságos módon bejegyeztetnek olyan osztrák egyletek is, melyek Ausztriában a bejegyzést el nem érhetik, hanem a belügyminister felügyelete alatt állanak. Nálunk azonban, mint szövetkezetek bejegyeztetnek, holott szövetkezetekké soha sem alakultak meg. így pl. a «Verein der Industriellen» és a «Giselia Verein». A biztosítási vállalatok működésének megkezdése engedélyit
