Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
30 úgy folyik le, hogy a bűncselekmények képzete és az azok felé vivő vágy mellett a cselekmény által másnak okozandó szenvedés és az erkölcsi tilalom képzete merül fel, a mely a btincse- lekvényre vivő vágy ellen hat és a szerint, a mint egyik vagy másik vágy erősebb, elkövettetik a cselekvény vagy nem. Lényeges tehát ahoz, hogy valamely bűncselekvényt szabad akaratból véghezvittnek tekintsünk az, hogy a büncselekvényre vivő vágy mellett az erkölcsi tilalom képzete felmerüljön, és a büncselekvényre vivő vágy ennél erősebbnek mutatkozzék. Ebből következik, hogy szabad akarat nélkül elkövetett cse- lekvényt constatálunk akkor, ha a tettes lélekállapota olyan, hogy a büncselekvényre vivő vágy vagy indulat felmerülése mellett fel sem merülhetett az a tudat, hogy vannak erkölcstelen és tiltott cselekvények és hogy az illető cselekvény ezek közé tar- tozhatik. Ekkor a psychiatria értelmében elmebetegség forog fenn, a büntetőjog szempontjából szintén. Ha valamely egyén lélek- állapotában az erkölcsi tilalom fogalma egyáltalán hiányzik, és ha pl. a gyujtogatási vágy felmerülésekor egyáltalán fel sem merül benne az a képzet, hogy más vagyonát felgyújtani tilos, vagy rossz cselekedet, akkor psychiatrikus szempontból teljes idiotismus, büntetőjogi szempontból pedig a szabadakarati elhatározás ieljes hiánya forog fenn. A másik abnormitás, a melyet a psychiatria a bűnös vágyak és indulatok lefolyása körül constatált, az, hogy a büncselekvé- nyek képzetének felmerülése mellett nem hiányzanak ugyanazon képzetek, a melyek e cselekvési módot erkölcsileg tilalmasnak ítélik meg, azonban ezen utóbbi képzeteknek hatása abnormis módon csekély, úgy hogy a bűncselekvény képzetével szemben számba jövő ellensúlyt egyáltalán nem képez. Ezen lélekállapot nem egyéb mint a moral insanity, az erkölcsi vagy ösztöni elmezavar állapota. Kraft Ebing, mint fentebb láttuk, úgy jellemzi az erkölcsileg őrülteket, hogy értelmi képességük kielégítő vagy legfeljebb gyenge, és hogy elmebetegségük abban nyilvánul, hogy a szív indulatai iránt eltompultak, ridegek, hogy ők a becsülés és megvetés iránt nem fogékonyak, lelkiismeretlenek és bánat nélküliek. 86
