Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 10. kötet (90-100. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 10. (Budapest, 1894)
Reichard Zsigmond: Psychiatria és büntetőjog. Elmekórtani szakvélemények a büntető bíróságok előtt [93., 1893]
28 Sőt ellenkezőleg világos, hogy a büntetőjog szempontjából a Kraft-Ebing által leírt lélekállapot épen a büntetendőnek tartott lélekállapot leírását képezi. A perlekedési tébolylyal hasonló megítélés alá esnek a királygyilkosságok bizonyos esetei. Régin * a királygyilkosságok számos eseteinek tanulmányozása által azon eredményre jutott, hogy a királygyilkosok nem normalis emberek és tettüket nem merő gonoszságból, hanem vallási fanatismus, vagy socialistikus éspolitikai meggyőződés által indíttatvakövették el és hogy ennélfogva ezek is elmebetegeknek minősítendők. Már most világos, hogy akár elfogadásra talál Bégis e nézete a psyehiatriában, * * akár nem, bizonyos az, hogy a büntetőjog szempontjából a királygyilkosságok ide tartozó esetei is büntetendőknek, nem pedig szabad akarati elhatározás nélkül elkövetetteknek tekintendők. Ezen esetekben úgy áll a dolog, hogy a gondolkodási folyamatok zavara nem a jó és rossz között való megkülömböz- tetési képességben nyilvánul, hanem a gondolkodásnak valamely komplikáltabb folyamatában, a melynek eredményeként a tettes valamely oly téves meggyőződésre jut, hogy a király az akadálya az igaz vallás vagy a helyes társadalmi rend elterjedésének. Ugyancsak a gondolkodási zavarok közé kell sorolni az olyan lélekállapotot, a melyekben a tettes azon meggyőződés hatása alatt, hogy a mai vagyonmegosztási rend helytelen, arra a következtetésre jut, hogy ennélfogva lopnia és rabolnia szabad, a mit a büntetőjog elmebetegségnek szintén nem minősít. Összegezve az eddig a gondolkodás zavarai felöl mondottakat, az eredmény az, hogy a büntetőjog szempontjából is fen- forog az elmezavar a teljes butaság esetén, hogy azonban akkor, a mikor az elmekórtani értelemben vett elmebetegség a következés folyamatainak csak egy részében nyilvánul, a büntetőjogi értelemben vett elmezavar fogalma nem mindig forog fenn. Régig: Archives de Г Anthropologie criminelle. ** Telman Régissei szemben ez esetekben az elmebetegséget nem találja megállapíttottnak de szellemi abnormitást ő is constatál. Zeitschrift für Psych, etc. II. 139. 8t
