Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
11 Igaz, hogy ezen intézmény a hitelezők egyéni jogainak korlátozásával jár és csorbítja azon rendelkezési szabadságukat, melyet a kényszeregyesség ellenesei még a közérdekkel szemben is sérthetlennek akarnak elismertetni, mert a hitelező követelésének tulajdonosa, már pedig a tulajdon «jus est utendi et ■abutendi.»* De ez a tétel abban az értelemben, a mint a kényszeregyesség intézménye és az ebben megtestesülő közérdek ellenében idéztetik, megállhatott talán a jognak azon vaskorában, midőn a végrehajtási eljárás nemcsak az adós vagyona, de annak személye, szabadsága, becsülete és élete ellen is irányulhatott, s midőn a magasztalt korlátlan kielégítési és «visszaélési» szabadság a hitelezőket még adósuk testének fel- darabolására is feljogosította, de nem ismerhető el korunkban és a jelenkori jogfelfogás keretében, mely a hitelezőt követelésének behajtására és kielégítésére nézve a fennálló törvények szabályaihoz köti. Már pedig a követelés mikénti behajtása és kielégítése nemcsak a csőd- és egyességi eljárásban, hanem a per és végrehajtási eljárás során is törvényes szabályoknak van alávetve, a melyek mindannyian a hitelező rendelkezési szabadságának egyik vagy másik irányban való korlátozásával járnak. Az egyéni önkény érvényesítése nem lehet oly korlátlan, hogy mások hasonértékü jogait sértse és különösen korlátozandó ott, hol közérdekű intézkedés más módon végre nem hajtható. Ily korlátozás van az elévülés és van különösen a kisajátítás intézményében is, melylyel a kényszeregyességet gyakran helyezik párhuzamba. Az analogia czáfolatául ugyan azt szokták felhozni, hogy a kisajátítás teljes kárpótlást nyújt, míg ellenben a kényszeregyesség a hitelezőre nézve követelése egy részének elvesztését vonja maga után, de ezen ellenérv téves, mert a hitelező a többség által elfogadott és a bíróság által jóváhagyott egyesség alapján u. sz. kisajátított követelése fejében igenis megkapja annak teljes csődbeli értékét, sőt többet ennél, minthogy sem a hitelezői többség el nem fogadná, sem a csődbíróság jóvá nem hagyná az egyességet, ha az a hitelezőknek a csőd lebonyolítása esetén várható jutaléknál kedvezőbb eredményt nem biztosítana. * Krdlik, A m. csődtörvényjavaslat. (M. Igazságügy 1880. óvf. 141. 1.) 89
