Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Neumann Károly: A Berni Egyezmény és a új vasúti üzletszabályzat [84., 1893]
17 forgalomban, mely nem oly nagy távolságra dolgozik — sohasem merült fel panasz a fuvarpapir átruházhatósága ellen. Miért félnek hát a vasutak attól, a mit a forgalom követel ? A forgalmi érdek, mely sokkal nagyobb akadályokat legyőzött, « félelmet is le fogja küzdeni és talán már a közel jövő a jog szentesítésével fogja ellátni ama gyakorlatot, mely a feladási vevények használata körül kifejlődött, a fuvarlevél másodpéldányok körül folytatódik és azokból titkos conossement-okot csinál. A feladó a fuvarlevélben foglalt adatok helyességéért szavatol. A jogosult fél az esetben, ha a vasút az adatok helyességét vizsgálni akarja, — a mire joga van, de nem köteles,— meghívandó. Ezt azért emelem ki, mert a jogosult alatt nem az áru feletti rendelkezésre jogosult fél, hanem a feladó értendő, mert az egész fuvarozási ügylet alatt az adatok helyességéért ő marad felelős. A kifejezés helytelen, nem jogosultat kellett volna tenni, hanem feladót. Bírságot is ismer az egyezmény a tartalom helytelen bevallása vagy a kiállított kocsi túlterhelése esetén, nem pedig a darabszám helytelen bevallása esetén is, mint eddigi fuvarozási jogunk. Az egyezmény szerint van mód a második helyen említett hirság kikerülésére az esetben, ha a feladó a mérlegelést kívánja és pedig akár teljesíti a vasút ezen kérelmet, akár nem. Ha a feltételesen szállítható áruk helytelen bevallás mellett adattak fel, még ha a vasút ebből nem is szenved kárt, 15 fr dijpótlék fizetendő. A birság nem a felfedező javára esik, mint eddig, hanem a vasutak közt oszlik meg. A fuvarozási szerződés megkötése nem írásbeli ügylet, hanem réáTcontractus, ezt világosan és határozottan hirdeti az egyezmény, mikor az erre vonatkozó 8. ez. élére állítja azt a tételt, hogy: «A fuvarozási szerződés meg van kötve, mihelyt az árut a feladó állomás a fuvarlevéllel fuvarozás végett átvette.» Az ügylet tehát akkor is érvényes, ha az átvétel jeléül előirt keletbélyeg nem üttetett a fuvarlevélre, ez a hiány a fuvarlevelet csak bizonyító erejétől fosztja meg. De még a bélyeggel ellátott fuvarlevél ellen is lehet bizonyítani. lía a feladó rakatta be az árut, a fuvarlevél a súly és darabszámra nézve vasúti utánmérés vagy számlálás nélkül nem bizonyít. Minthogy pedig a vasút nem köteles feladó erre vonatkozó kérelmét teljesíteni, megfoszt2 59
