Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
40 ékelve is valóságos hadtestnek mozgósítását teszi szükségessé a társadalmi védelemre szoruló gyermekek kinyomozása, ellenőrzése s a velők szemben megállapított eljárás szolgálatának érdekében; a magán jótékonyság kerületének teljes kimerítése a veszélylyel fenyeget, hogy népszerüetlenné teszi az intézményt és egész súlyában a közületre tolja át fentartásának összes terheit. Sajnos, szegény társadalom, mint a miénk, alig számba- vehető százalékkal hajlandó részt venni a gyermekvédelem költségeiben, az állam pedig a nevezetesebb kiadás-többletek iránti természetes ellenszenvénél fogva halasztja megtenni az első lépést a védtelen gyermekek nevelésének államosítása körül. A valóságban azonban itt nem improductiv kiadások koczkázatá- ról, csupán tőke befektetésről van szó, melynek habár látható és gyümölcseiben nyilvánuló kamatai alig számbavehetők lesznek, de másfelől társadalmi hatása és eredményessége megbecsülhetetlen értékű. A társadalmi reorganisatio szerves fejlődés- menete mindaddig befejezve nem lesz, míg a fejlődő társadalom gondozását nem vállalja magára az uralkodó ; a socialis kérdés rendezésének egyik forduló pontja az alsóbb néposztályok tehermentesítése gyermekeiknek folytonos felügyelése alól és az utóbbiak nevelésének és kiképzésének átvétele az államhatalom által. Ma még szokatlannak tetszik ezen tételnek tanítása, pedig az emberiség szervezésének utolsó századbeli története egyenesen reá mutat annak további fejlődési menetére. Az általános emberi jogok elismerése következetesen a munkás alsó néposztályok sorsának javítására vezetett s a munkások kötelező biztosításában a munkaadók és keresők sorsának oly szoros egybekapcsolását létesítette, melyről kevés évtizeddel ezelőtt a gyakorlati emberek szánó mosoly nélkül nem beszéltek volna. A munkanap intézményének megteremtése által elismerést nyert az alsó osztályok joga kenyérkeresetükön kívül való érvényesülésükhöz, felszabadította azokat a munkának rabsága alól; lehetetlen kitérni előle, hogy midőn a közülettel szemben fennálló kötelezettségeiknek családok alapítása és gyermekeknek szabályozott jogviszonyban nemzése által sokszorta fokozott lelkiismereteséggel megfelelnek semmint a közép s a felsőbb osztályok, a lehetőséghez képest könnyíttessék részükre gyermekeik neveltetése és ellátása, Természetes dolog, hogy ezen szervez-
