Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
29 a szülői hatalom alatt erkölcsiségükben veszélyeztetett gyermekek védelmei czélozzák, általában véve az elhagyatott gyermekekkel szemben is igényelnek figyelembe vételt azzal a külömb- séggel, hogy a mi az utóbbiaknál eredeti rendeltetésű intézmény, ugyanaz a szülői hatalom alatt állókra vonatkozólag csak helyettesítő eszköz, mely az elégtelennek bizonyult szülői felügyelet kiegészítésére, a károsnak pedig helyettesítésére van hivatva. Nem kisértem meg azon sokféle körülményeket önállóan és az eredetiségre való igénynyel sorozni, melyek a szülői hatalom alatt álló gyermekeknek társadalmi védelmét kívánatossá teszik. Az általános elv gyámi törvényünkben is nyert megállapítást, hogy t. i. valahányszor a szülők gyermekük nevelését teljesen elhanyagolják vág)- erkölcsiségét illetve testi jólétét veszélyeztetik, mindakkor a szülői hatalom megszüntetését fontolóra kell venni. A külföldi törvényhozások igen helyesen nem érték be az elv kihirdetésével, hanem több-kevesebb részletességgel sorozták azon egyes eseteket, melyekben a nevelés elhanyagolása, az erkölcsiség veszélyeztetése akár kétségtelenül nyilvánul, akár alaposan következtethető. A gyermekek társadalmi védelmének hazájában, Angliában, úgy a kizárólag Skócziára terjedő hatálylyal 1854-ben alkotott első industrial schools act. mind az angol 1857-iki hason acta első sorban a csavargáson és kolduláson talált gyermekeknek állami elhelyezését rendelte el, tekintet nélkül arra, hogy az illetőknek vannak-e szülőik, kik eltartásukra kötelesek vagy sem és a mennyiben a sheriff engedélyével, a gyermekek szülőiknek visszaadattak, azoknak kezességet kellett vállalniok gyermekeik jó viselkedéséért. Hogy ez elhelyezés kizárólag nevelési szempontokból történt, a nélkül hogy annak bárminemű büntetési vonatkozása volna, az félreismerhetlenül kitűnik abból, hogy az intézmény fennállásának első éveiben abba bűntettes gyermekek egyáltalában nem fogadtattak be. s ezen elven csak az 1861-iki consolidating statute változtatott annyiban, a mennyiben 12 éven aluli bűntettes gyermek felvételét megengedte, ha még 3 napon túl terjedő szabadságvesztés büntetést nem állott ki, de ezen törvény is különösen és kifejezetten kizárja az industrial schools köréből a felony miatt elitéltetett gyermekeket. Midőn 1866-ban az angol és skót acták 29