Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Doleschall Alfréd: A gyermekvédelem ügyének törvényhozási szabályozása [83., 1893]
23 hivatkozott porosz Landrecht szerint (II. Rész, II. Czim 255., 259. §§.) az atyai hatalom eo ipso megszűnik, ha az atya ulvos bűntettért «zu harter u. sehmählicher Zuchtshaus oder Festungsarbeit, zu zehnjährigem oder lebenswierigem Gefängmisse yer- urtheilt worden» és ezen esetben atyai hatalmának gyakorlatába többé vissza nem helyezhető. A code pénal idézett rendelkezéseit megtartotta a belga büntető törvény annak fogyatkozásával együtt, hogy tudniillik, nem szüntetik meg az atyai hatalmat általában, hanem csak azon gyermekekkel szemben, kiknek erkölcstelenedését a szülők egyike-másika elősegítette. Ezen nagy hiányt Francziaországban az 1889. évi július 24. törvény pótolja, mely az atyai hatalom gyakorlását megszüntető okok közül a code pénal 334. §-ának 2-ik kikezdése alapján történt elitéltetést első helyen sorozza és különösen kiemeli, hogy azon esetben az atya és az anya, valamint a felmenők minden gyermekeikkel szemben fennálló összes jogaikat egész teljességében elvesztik: «sont déchus de plein droit» (1. §.); Belgiumban pedig mindenben hason rendelkezéseket contemplál az «Avant projet de Revision du code civil» 373. §. a). A németalföldi büntető törvény már általános részében az atyai hatalom elvesztését a mellékbüntetések körébe felvette (28., 30. §§.), midőn általában alkalmazhatónak rendeli akkor, ha a szülők egy hatalmuk alatt álló kiskorúval szándékos bűncselekmény elkövetésében részt- vesznek avagy kiskorúak ellenében a családi állás, erkölcsük, szabadságuk, életük és testi épségük ellen irányuló bűn cselek- vényt követnek el; a különös részben pedig a mellékbüntetés azon nemének alkalmazását a felségsértés, kettős házasság, az erkölcs és az élet elleni biincselekvények esetében ajánlja, a nélkül azonban, hogy azt bármely esetben is kötelezőleg előírná, ezen kérdésnek eldöntését mindenkoron a bíróság discretiójára bízza. Végül szabadjon még a német polgári törvénykönyv tervezetéibe és a spanyol büntető törvényjavaslatra hivatkozni, melyek közül az előbbi ezen kérdésre vonatkozólag a következő imperativ rendelkezést tartalmazza: «ist der Inhaber der elterlichen Gewalt wegen eines gegen das Kind oder an dem Kinde verübten Verbrechens oder vorsätzlich begangenen Vergehens zu einer Zuchthausstrafe oder zu einer Gefängnisstrafe von sechsmonatlicher oder längerer Dauer verurtheilt, so wird die elter23
