Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
21 gítési jogát csorbító jogcselekvények, megtámadhatók; következetesen járt el akkor is, midőn ezen esetek sorából a harmadik csoportban felsorolt eseteket sem hagyta ki. A törvénytervezet ezzel egy a legújabb törvényalkotásoktól, a német és osztrák törvényektől lényegesen eltérő, gyökeres újítást hoz javaslatba, mert úgy a német, mint az osztrák törvény kizárják a csődön kívüli megtámadási jogot a 3. csoportban felsorolt esetekben és ezen cselekményekkel szemben csakis csőd esetében engedik meg a megtámadási jog gyakorlását. Alapos vizsgálat tárgyává teendő tehát, vájjon a törvénytervezet említett következetessége nem esik-e a czélszerüség rovására és vájjon nem forognak-e fenn fontos okok, melyek azt javallják, hogy tervezetünk radikális intézkedésének mellőzésével inkább a német és osztrák törvények óvatosságát kövessük ? Míg a csődön kívüli megtámadásról szóló 1879. évi német törvény indokolása annak kijelentésére szorítkozik, hogy a csődtörvény 23. §-ában foglalt megtámadási okok, melyeknek előfeltétele a megtámadandó jogcselekményt követő csődnyitás és az u. n. csődigény keletkezése, a csődön kívüli megtámadásra nem alkalmazhatók, addig az osztrák törvény indokolása következőleg érvel ezen megtámadási okok kizárása mellett. Szerinte itt oly jogcselekményekről van szó, melyek megtámadhatóságát sem az adós részéről fenforgó fraus, sem a vele szerződő fél részéről fenforgó conscientia fraudis, sem a jogügylet ingyenes jellege, hanem kizárólag a bekövetkezendő csődnyitás és a fizetésképtelen adósnak ezzel járó részbeni rendelkezésképtelensége indokolja. A végrehajtási eljárásra nézve az osztrák jog alapelve: prior tempore, potior jure. Ezen elv hatálya a csődeljárás megnyíltával véget ér. Ezen időponttól kezdve a hitelezők igényei egyenjogúak és minden ezen időpont után a hitelezők által a csődvagyonra szerzett jogok ipso jure semmisek. Ha már most mindazonáltal bizonyos, a csőd megnyitása előtt keletkezett jogcselekmények, melyeknél sem a conscientia fraudis, sem az ingyenesség jellege fenn nem forog, megtámad- hatóknak mondatnak ki, úgy ennek oka abban rejlik, hogy a csődhitelezök igénye, melyet biztosítani és kielégíteni a csődeljárás hivatva van, nem a bírói határozat által keletkezik, mely a csőd megnyitását elrendeli. Ha ezen csődigény nem léteznék 99
