Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
19 töleg alkalmazkodnia kell azon szabályokhoz, melyek a megtámadási jogra nézve a csődtörvényben foglaltatnak. A csődön kívüli megtámadást szabályozó törvénynek tehát egyrészt reci- piálnia kell a csődben való megtámadási jog tekintetében fennálló szabályokat, a mennyiben azok a megtámadási jog közös alapelveiből folynak és másrészt uj intézkedésekről kell gondoskodnia ott, a hol az eljárásnak a csődeljárástól eltérő természete az eltérő szabályozást megkívánja. Ha ezek szerint kétségtelen is, hogy a megtámadási jog nem a csődjog sajátos intézménye, a mit egyébiránt annak történeti fejlődése is igazol: úgy másrészről nem csatlakozhatom azon elmélethez sem, mely a megtámadási jogot csak a végrehajtási eljárás segédeszközének tekinti.* Ezen felfogásra — úgy látszik — azon fontos, de a megtámadási jog lényegére nézve nem döntő mozzanat szolgáltatott okot, hogy ezen jog gyakorlásának előfeltételét a támadó hitelező követelésének végrehajthatósága képezi. Ámde a megtámadási jog ezen kellék nélkül is elképzelhető és a csődnyitás után tényleg ezen feltétel elesik. Elmarad a követelés végrehajthatóságának kelléke akkor is, ha a megtámadási jog kifogás alakjában gyakoroltatik, pedig a megtámadási jog lényegén nem változtat az, hogy kereset vagy kifogás alakjában érvényesül-e. A megtámadási jog ép oly kevéssé képezi alkatrészét a végrehajtási eljárásnak, mint nem képezi sajátos intézményét a csődjognak, hanem azon jogszabályok sorába tartozik, melyek a fizetésképtelenség ténye és fogalma körül tömörülve, maholnap már egész jogrendszert alkotnak, melyet fizetésképtelenségi jog-пак nevezhetnénk, melynek a csődjog csak egy részét képezi s melynek legfontosabb közös alapelve a hitelezők egyenlő kielégítési igénye, mely nem a csődnyitással, hanem már a csődnyitás előfeltételeinek fennforgásával, a fizetésképtelenség beálltával keletkezik. Az adós fizetésképtelensége és a hitelezők egyenlő kielégítési igénye tehát azon közös alap, melyből a megtámadási jog kiindúl, akár csődben, akár csődön kívül gyakoroltatik és ennélfogva a megtámadási jog fogalma és lényege nem ellenkezik azzal, hogy az csődön kívül is alkalmaztassák. * Fodor, A fizetésképtelen adós jogcselekményeinek megtámadása a csődön kívül. 1889. 97 2*
