Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 9. kötet (83-89. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 9. (Budapest, 1893)
Messinger Simon: Csődjogi reformok (Három törvénytervezet) [85., 1893]
oly jeles ügyvédi kar nem óvhatták meg a franczia kereskedelmet. 1881-ben 3439 csőd bonyolíttatott le Francziaországban. melyek közül 2190 esetben 25%-on alúli, ezek közül pedig 988 esetben, tehát az összes eseteknek mintegy harmadában, 10%-on alúli csődjutalék éretett el és ez utóbbiak között 37 egyesség fordult elő, 677 esetben25—50% volt a csőd eredménye, de ezen esetek között 293 egyesség utján vezetett ezen eredményhez, azon 95 csőd közül pedig, melyeknek quótája 50%-tól 100%-ig emelkedett, 69 lett egyesség utján lebonyolítva. Jellemzők a csőd tartamára vonatkozó adatok is. 7375 csőd közül, melyek 1881. decz. 31-én a franczia bíróságok előtt folyamatban volak, 1347 volt régibb egy esztendőnél, 726 régibb 2 évnél, 411 régibb 3 évnél, 238 régibb 4 évnél és 722 régibb 5 évnél. De felette tanulságosak különösen a hazai viszonyokra való tekintettel azon adatok is, melyeket a budapesti hitelezői védegylet igazgatósága volt szíves egyességi statistikájából rendelkezésemre bocsátani. Ezen számadatok kiváló fontossága abban rejlik, hogy ezen egylet alapszabályai értelmében a fizetésképtelenségek esetén alakuló hitelezői csoportoknak többségi szavazattal hozott határozatai egyesség kötése tekintetében is az összes érdekelt tagokat kötelezik. Az egylet tehát úgyszólván a csődön kívüli kényszeregyesség kísérletező állomásának tekinthető és ennélfogva az egyességek számát és eredményeit feltüntető adatok az uj intézmény behozatala alkalmával különös figyelmet érdemelnek, mert feltehető, hogy ha az egyességi kényszer az egyleti tevékenység keretében, társadalmi utón életbe léptetve, üdvös eredményekhez vezetett, a siker nem fog elmaradni akkor sem, ha azt a törvényhozás, helyes elvek szerint szabályozva, általános érvényre emeli. Az említett egylet kebelében az 1891. évben 319 fizetésképtelenségi esetben alakultak hitelezői csoportok közel egy millió forintnyi összérdekeltséggel. Ezek közül 98 esetben csőd nyittatott meg, ellenben 221 esetben az ügy csődnyitás nélkül nyert elintézést. A csőd folyama alatt 31 ügyben jött létre egyesség, ellenben 156 azon egyességek száma, melyek csődön kívül jöttek létre. A csődök közül nem több, mint 30% volt egyes- ségileg rendezhető, míg ellenben a csődön kívüli esetek közül több mint 70% intéztetett el egyesség utján, a mi megdönthet13 91
