Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 8. kötet (72-82. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 8. (Budapest, 1893)
Csiky Lajos: Képek a börtönügy történetéből Howard Jánosnak, a börtönügy angol apostolának életrajzával [74., 1892]
6 Howard János születési éve bizonytalan, de körülbelül 1726-ra eshetett. Atyja, — egy határozottan vallásos kedélyű kegyes ember, kinek bútor- és kárpitos üzlete volt London egyik városrészében, Hackney-ben, vagy másik forrásom szerint a szintén Londonhoz tartozó, vásárairól hires Smithfielden — oly vagyonra tett szert, hogy polgártársai sheriffnek választották meg, de a mely hivatal viselése alól inkább drága pénzen megváltotta magát, -—- Howard János atyja állandóan megtartotta házában az angol népnél ma is általános szokásban lévő házi istenitiszteleteket, szigorúan megőrizte a vasárnap szentségét, a mely vallásosság hatása fia későbbi életében is folyton meglátszott. Felhagyván az apa az üzlettel, Claptonba költözött, s úgy gondolják, hogy Howard János itt látta meg először Isten napvilágát. Majd Claptonból Bedfordshire-ba Cardingtonba költöztek, atyja jószágára, honnan ő Hertfordba küldetett iskolába. Elemi és középiskolai taníttatása aligha lehetett tökéletes, a mit az bizonyít, hogy vannak életirói, a kik szerint ő saját anyanyelvén, az angol nyelven grammatikai tökéletességgel egész életén át sem beszélni, sem írni nem tudott. Elhagyván Howard János az iskolát, atyja egy füszerkeres- kedésbe adta be tanulónak, de mielőtt tanulói ideje letelt volna, atyja meghalt, s az ifjú tekintélyes vagyon birtokába jutván, ott hagyta az üzletet, s mint saját jövedelméből élő gentleman előbb Claptonban, majd Stoke-Newingtonban lakott. Ez utóbbi helyen nősült meg először, még pedig az ő sokszor excentrikus vérmérsékletéhez, életnézleteihez igen illő módon. Súlyos betegségbe esvén, egy özvegy nő ápolta őt rendkívüli gonddal és teljes odaadással. Helyreállván egészsége, oly módon fejezte ki háláját, a mi egy kissé mindenesetre szokatlan : nevezetesen ő, a 25 éves ifjú, elvette feleségül az 52 évét már betöltött Mrs Loidore-t, beváltván, hogy ő azt a szeretetet, mely a házassági szövetségnek elengedhetetlen föltétele, iránta nem érzi, de tisztelete és hálája jeléül ismét családi életet akar neki, az özvegy nőnek szerezni, a míg ezt az isteni gondviselés részökre együtt megengedi. És e házassági szövetség teljesen boldog volt, a mennyiben a feleség teljesen osztozott férjével ennek vallásos nézeteiben; eltűrte olykor-olykor nyilatkozó szeszélyeit, s a férj őszintén megsiratta feleségét, mikor az, két 76
